Splinter Cell: Deathwatch – Vége az 1.évadnak

Nem én vagyok a legnagyobb Splinter Cell rajongó, de játszottam, szinte mindegyik játékkal, és megszerettem Sam Fisher karakterét, és az egész világot, amit felépítettek. 2013-ban érkezett a Blacklist alcímen futó kvázi mini-reboot játék, ahol már nem Michael Ironside volt Sam Fisher hangja. Azóta viszont nem találkoztunk a karakterrel. Pont ezért fájó, amit a Netflix kihozott ebből az alapanyagból. Úgyhogy itt az idő, hogy beszéljünk a Splinter Cell: A halál árnyairól.

Ahogy néztem az interneten, sokan érzik azt, amit én is, hogy ez nem AZ a Splinter Cell. Ennek ellenére fontos leszögezni, hogy a Deathwatch önmagában nem teljes kudarc. Megtalálta a saját közönségét. Viszont a keménymag, az igazi rajongók mást vártak. Pedig 5 év volt mire elkészült.

A tovább mögött spoileresen kifejtem, hogy számomra mi ment félre.

„Splinter Cell: Deathwatch – Vége az 1.évadnak” Tovább olvasása

Jön a Csengetett, Mylord? színdarab

Még mindig meg tud lepni, milyen hatalmas rajongótábora van idehaza a Csengetett, Mylord?-nak, annak az 1988 és 1993 között futott brit vígjátéksorozatnak, amely mindössze 26 epizódot élt meg, mégis kultikus státuszba emelkedett. Nemcsak az öröksége maradt fenn meglepő erővel, de mintha az utóbbi években újra reneszánszát élné. (Elég csak a tavaly megjelent Boromisza István – Csengetett, Mylord? A szakácskönyv című kiadványra gondolni.)

És most újabb örömhír a rajongóknak: 2026 februárjában érkezik a budapesti Belvárosi Színházba a Csengetett, Mylord? színdarab! A főbb szereplők: pl. Molnár Piroska (Lady Lavender), Gyabronka József (Lord George Meldrum), Debreczeny Csaba (Alfred Stokes).
A jegyek már kaphatók, bár egyelőre csak három előadás van meghirdetve. Tekintve a sorozat népszerűségét, nem lepne meg, ha ezek villámgyorsan elfogynának, és hamarosan új időpontokat is kitűznének.

Ha szeretnél ott lenni, itt lehet a legegyszerűbben jegyet váltani.
(Frissítés: a jegyek már csak korlátozott számban elérhetők!)

Ilyen volt a Jack Ryan 3.évada

Tom Clancy ikonikus karakterének 1.évadát annak idején imádtam. Friss volt, feszült volt, és megvolt benne az az elegáns realizmus, ami miatt elhittem, hogy Jack Ryan tényleg egy elemző, aki néha kénytelen terepre menni. Akkor még azt gondoltam: „oké, ez a széria tud valami újat mutatni.”

Aztán jött a második évad, amin már erősen érezni lehetett, hogy valami kisiklott. Őszintén? Ma már alig emlékszem, mi történt benne. A harmadik évaddal pedig eleve elakadtam: az első rész után megálltam, és hetekig rá sem tudtam nézni. Végül csak azért fejeztem be, mert zavart a tudat, hogy félbehagytam… utólag lehet, hogy pont így jártam volna jobban.

Jack Ryan

A 3. évad tökéletes példája annak, amikor papíron minden adott: aktuálpolitika, hidegháborús visszhangok, energiapánik, orosz-nyugat feszültség. Ilyet utoljára a Homeland tudott ilyen pontossággal megcélozni. De ha nincs mögötte egy tehetséges írói szoba, amely érti a karaktereket és a világot, akkor az egész semmit nem ér.

Több cikkben is kiemelték, hogy a 2022 decemberében debütáló évadot az Amazon eltolta az eredeti dátumról. Miután megnéztem, már értem, hogy miért: néhány szál fájdalmasan közel lett volna a valósághoz, csak éppen nagyon gyenge megvalósításban.

Az alaphelyzet egyébként ígéretes: egy régi Clancy-féle összeesküvés újragondolása, ahol a geopolitikai dominót ezúttal Csehország löki meg. Hogy miért pont Csehország, ami ráadásul nincs is határos Oroszországgal? Fogalmam sincs. Ha Lengyelországba helyezik át a cselekményt, a történet 98%-án semmit sem kellett volna változtatni, és rögtön kapott volna egy brutálisan feszült realitást. Így viszont az egész inkább tűnt alternatív történelemnek, mint modern politikai thrillennek.

Az évad legnagyobb gyengesége mégis talán az volt, hogy a sorozat kapkodna: mintha egyszerre akarna James Bond, Mission Impossible és Bourne is lenni. Csak közben elfelejti, hogy a főhőse valójában egy elemző és nem utolsósorban ember. És valóban: Jack Ryan ebben az évadban szinte teljesen elveszíti eredeti karakterjegyeit. Elemzés? Nyoma sincs. Helyette ügyesen ugrik le tetőkről, menekül fél Európán keresztül, és olyan akcióhős jeleneteket kap, amiket inkább Jack Bauerre vagy Ethan Huntra írtak volna. Ez biztos, hogy nem az a Jack Ryan, akit Clancy megalkotott.

Luka Gocharov kettős ügynök történetszála szintén tele volt potenciállal, aztán valahogy teljesen szétesett. Amilyen izgalmasan indult, olyan fájdalmasan lapos lett, következetlen jelenetekkel. A színész mindent beleadott, csak éppen nem volt mélysége a szerepének.

És akkor ott vannak a sorozat logikai bukfencei. Például a cseh miniszterelnök, aki gyakorlatilag turistaként járja a világot, testőrség nélkül, mintha egy Erasmus-programon lenne. Ne már! Ez még egy könnyed akcióvígjátékban is nehezen menne át, nemhogy egy politikai thrillerben.

Ezen kívül az sem javított sokat az évad megítélésén, hogy a rendezés sem állt a helyzet magaslatán. Rossz volt a tempója az epizódok felépítésének, és néha az akció kellős közepén váltottak egy másik jelenetbe, ami teljesen kidobott.

A szezonfinálé nagy hajós ütközete megpróbálta megidézni a hidegháborúról szóló legjobb filmeket, de egyszerűen ez sem működött. Nem éreztem a feszültséget, és a pálfordulások nagyon forgatókönyv-szagúak voltak.

A Jack Ryan 3.évadáért egyszerűen kár. Látszik, hogy rengeteg pénzt beleöltek, volt egy jó alapkoncepciójuk, adott volt az adaptációs lehetőség, és a magyar helyszínek is külön plusz pontok voltak nekünk, magyar nézőknek. De egyszerűen az írás, és a történetvezetés terén elvérzett a szezon, és 5/10-nél többet nem tudok rá adni. Talán az utolsó évad jobb lesz. Ugye jobb lesz?

Inside of You podcast: Allison Mack először szólal meg a NXIVM-botrány után

Michael Rosenbaum podcastje, az Inside of You, sokszor hoz őszinte, sebezhető beszélgetéseket, de kevés epizód váltott ki akkora várakozást, feszültséget és egyben kíváncsiságot, mint amikor vendégként megjelent benne Allison Mack. A Smallville egykori sztárjára ma már nem mint Chloe Sullivanre emlékezünk elsősorban, hanem a NXIVM-szektához köthető botrányai miatt. Michael Rosenbaum, aki kollégája és barátja volt, talán az egyetlen ember, akinek a műsorában valóban volt esély arra, hogy Mack őszintén beszéljen arról, hogyan jutott idáig.

Ez az epizód nem könnyű, nem vidám, és nem is a megszokott nosztalgia-bomba, amit az Inside of You időnként hoz. Sokkal inkább egyfajta vallomás, amelyben egy egykori sorozatsztár megpróbál szembenézni azzal, hogyan vált saját életének mellékszereplőjévé, egy olyan történetben, amely a szó legrosszabb értelmében vált ismertté.

A beszélgetés súlya érezhető a kezdetektől

Rosenbaum mindig őszintén kíváncsi. Nem bulvárszinten akar ásni, nem dramatizál, és nem is ítélkezik. A Mack-epizódban pedig talán minden eddiginél fontosabb, hogy ezt a visszafogott, empatikus energiát hozza. Rögtön az elején látszik, hogy ő maga is zavarban van, nem ellenséges, csak valóban nem tudja, hogyan kell beszélni valakivel, aki nemrég még börtönben ült.

Allison Mack pedig maga is zavarban van. Az epizód különlegessége, hogy itt nincs szerep, nincs Hollywood-i mosoly, nincs „pr-épített” narratíva. Sokkal inkább egy ember ül a mikrofon mögött, aki láthatóan még mindig próbálja megérteni, hogyan történhetett meg vele mindaz, ami megtörtént.

Mit mond Allison Mack és mit nem?

A beszélgetés legfontosabb része, hogy Mack nem próbálja kimagyarázni magát. Elmondja, hogy évekig tagadásban élt, hogy Keith Raniere manipulációja lassan, lépésről lépésre szőtte köré a hálót, és hogy ő maga is sok mindent csak utólag lát be.

Beszél arról:

  • hogyan csúszott bele észrevétlenül egy olyan rendszerbe, ahol a lojalitást összekeverték a bűnrészességgel,
  • hogyan vált „vezetővé”, miközben maga is áldozatnak hitte magát,
  • és hogyan próbálja most évek távlatából megérteni, miért nem szólalt meg korábban.

Fontos azonban azt is látni: Mack továbbra sem részletezi a legsötétebb elemeket, és nem vállal mindenért egyértelmű felelősséget. Nem kerülgeti a témát, de érezhetően óvatos. Valószínűleg jogi és személyes okokból is.

Az epizód ettől még működik, mert nem mentegetésnek hat, inkább zavarodott önvizsgálatnak. És bár sok néző ennél keményebb kritikát, direktebb bocsánatkérést vagy részletesebb önvallomást várt volna, Rosenbaum megközelítése miatt a beszélgetés emberi marad.

Michael Rosenbaum ereje: a baráttal beszél, nem a bűnössel

Az epizód technikai és dramaturgiai szempontból is érdekes, mert Rosenbaum nagyon nehéz egyensúlyt tart: hogyan beszélgetsz valakivel, aki felelősséget visel életek megnyomorításáért, miközben közben a barátod volt?

A Inside of You mindig is az intimitásról szólt, de itt ez az intimitás már-már kellemetlenül valódivá válik. Az egész beszélgetést átfüti a feszültség, a kimondatlan kérdések és az, hogy két ember próbálja megérteni: ha ennyire ismertek volták egymást, hogy történhetett meg mindez a háttérben?

Az epizód legfontosabb gondolata

Talán ez a beszélgetés legnagyobb ereje: nem ad feloldozást. Nem tesz úgy, mintha minden megmagyarázható lenne. Nem tesz úgy, mintha egy podcastban el lehetne varrni valakinek az életét.

Cserébe viszont megmutatja, hogy a valóság néha sokkal nyersebb, zavarosabb és félelmetesebb, mint bármelyik sorozat, amelyben Allison Mack valaha játszott. Aki ítélkezni jön, talál hozzá muníciót. Aki megérteni jön, az is.

Megéri megnézni? Igen, de nem könnyű epizód. Ez nem egy könnyed Smallville nosztalgiázás. Nem is egy klasszikus „sztárvallomás”.

Ez egy nehéz, zavarba ejtő, mégis fontos beszélgetés arról, hogyan tud valaki elveszni a saját életében, és hogyan próbálhatja felépíteni a maradékot. Rosenbaum emberien, Mack pedig sebezhetően van jelen. És ezek miatt az epizód sokáig ott marad majd az emberben, még akkor is, ha nem ad mindenre választ.

A tovább mögött megnézhető a teljes Inside of You with Michael Rosenbaum podcast.

„Inside of You podcast: Allison Mack először szólal meg a NXIVM-botrány után” Tovább olvasása

A varázslat új szintre lépett: ilyen az új Harry Potter hangoskönyv az Audible jóvoltából

Harry Potter, ahogy még sosem hallottad.

Hirdeti az Audible a legújabb hangoskönyv projektükről, ami nem más, mint a Harry Potter sorozat feldolgozása. Azt gondolom, hogy ebben a világban, ahol a podcast ennyire elterjedt és népszerű műfaj, előbb-utóbb a hangoskönyvek következnek a trendekben, hiszen sokkal könnyebb így könyveket „fogyasztani”.

A hangoskönyv egyelőre csak a Harry Potter és a Bölcsek Köve epizódhoz érkezett, de havonta érkeznek az új részek, így a teljes sorozat meg fogja kapni ezt a verziót május végéig. És milyen jól teszik! Sokkal relevánsabbnak tartom, mint az érkező tv sorozatot. Itt biztos, hogy nem marad ki semmi a könyvből, és közben azon sem kell fennakadni, ha valami (vagy valaki) nem úgy néz ki, mint ahogy azt az írónő megálmodta.

Én már beszereztem, elkezdtem hallgatni, bár még nem értem a végére, mert több, mint 8 órás lett, de azt kell mondjam, hogy tényleg olyan minőséget sikerült összehozni, ami manapság az elvárt szint. Sőt, talán még felül is múlták. A hangminőség, az atmoszféra, a zene, és ami a legfontosabb, a stáblista is első rangú.

Külön kiemelném, hogy ugyanaz az Arabella Stanton adja Hermione hangját, aki majd a sorozatban is el fogja játszani. Ebből arra következtetek, hogy tényleg erre a szerepre született. A másik telitalálat szerintem a Dumbledoret megformáló Hugh Laurie lett. Szerintem ő pontosan hozza azt a bohókás, tapasztalt varázslót, aki illik hozzá. A sorozatba is tökéletes lett volna. És még Keira Knightley is feltűnik egy meglepő szerepben. Simon Pegg pedig végre megkapta a tökéletes karakterét.

A tovább mögött bele lehet hallgatni, a teljes stáblista megnézhető, illetve adok pár linket. Az első 30 nap ingyenes, szóval ki lehet próbálni az oldalt, ahol természetesen más dolgok is elérhetők.

„A varázslat új szintre lépett: ilyen az új Harry Potter hangoskönyv az Audible jóvoltából” Tovább olvasása

Könyvbemutató: Szántó Dániel legújabb regénye – A Három Törvény

Újra jó magyar szerzőktől olvasni. Az utóbbi években egyértelműen javult a tendencia: a magyar írók simán felveszik a versenyt a nemzetközi bestsellerekkel, sőt, a hazai kiadók ma már úgy vélik, hogy egy magyar név önmagában is húzónévnek számít. Szántó Dániel esetében a minőség szinte állandósult: nem ismétli önmagát, hanem mindig új, izgalmas témákat boncolgat. Legutóbbi könyvében a sci-fi világába is betekintést nyújt, ami a nyomozós történetek és a futurisztikus jövő rajongóinak is izgalmas lehet.

Az év eleji könyvbemutatója után idén ismét részt vettem egy könyvbemutatón. Szerencsémre addigra már elolvastam a könyvet, így az élménybeszámolót a saját véleményemmel fűszerezve tudom megosztani spoileresen. Előtte azonban egy kis összegzés a bemutatón elhangzottakról.

Szántó Dániel a mestreséges intelligencia témáját kapta el legújabb regényében. Elmondása szerint az AI fejlődése gyors, de a valódi probléma akkor kezdődik, amikor a humanoidok, vagyis a testet kapott robotok megjelennek. Eleinte házimunkára használjuk majd őket, de hamar eljutunk oda, hogy a társas kapcsolatok is kiválthatják. A válások számának növekedése és a folyamatos ingerek közepette a fiatalok számára a legegyszerűbb megoldás lehet egy intelligens robot, amely beszélgetésre, tanulásra, vagy akár veszekedésre is képes, amely a társas interakciókat majdnem teljes mértékben ki fogja váltani.

Dániel elmondása szerint a fiatalok egyre többet olvasnak, főleg dark-romance vonalon, ami kevésbé komoly, kevésbé mély irodalom. Az író azonban a saját könyveiben is szeretné őket megszólítani, és tapasztalata szerint sikerrel jár. Érzésem szerint ezt az új könyvében is érzékelni lehet, de erről már a tovább mögött írok spoileresen.

„Könyvbemutató: Szántó Dániel legújabb regénye – A Három Törvény” Tovább olvasása