Kategória: Rabbit Hole

A későn érkező: Rabbit Hole 1.évad

Rettentő sok érzés, és gondolat kavarog a fejemben a Kiefer Sutherland főszereplésével játszódó Rabbit Hole a kapcsán, mind pozitív, mind negatív értelemben, és muszáj kiírnom magamból, holott a sorozat több, mint 2 éve futott, és lett végül elkaszálva, de én most néztem végig a SkyShowtimeon.

Először is: mi a fene volt ez az egész?! Mármint érdekelt, meglepődtem, gondolkodtam, izgultam, de hogy a 40 perces részek közben és utána sem igazán értettem, hogy mit láttam, az is biztos. És erre játszottak az írók, csak ilyen mértékű átverése a nézőknek nem biztos, hogy mindenkinek bejön. Én magam is bosszankodok, hogy nem volt jobban szájba rágósabb, de akkor hogy adhattam ennyi 7/10 pontszámot a részekre?

Egyszerű a válasz. A színészek bőven elvitték a hátukon a sorozatot. Kiefer Sutherland és Charles Dance rutinból hozták a kötelezőt, és miattuk néztem végig én is. Sajnos Kiefer le sem tagadhatja, hogy itt fullba nyomta a Jack Bauert, pedig próbálták másfelé terelni a karaktert. A mentális problémái még érdekesnek is tűntek, és jó okot adtak volna a néző megvezetésének, ez viszont nem lett eléggé kiaknázva, így csak apró adaléka lett a személyiségének.

Charles Dance már csak a kisugárzásával uralta a képernyőt, viszont ezen kívül semmi különös nem volt. A Crowleyn való bosszúállási vágya volt az egyetlen, ami meghatározta a jellemét, ez pedig elég szomorú, pedig lehetett volna csavarnia a karakterén.

Ha már csavar, az egyik legnagyobb csalódás Hailey volt. Biztos voltam benne, hogy ő nem az, akinek mondja magát. Persze, megvolt a maga kis titka, de az, hogy tényleg véletlenül találkozott össze Johnnal, az csalódást keltő volt.

A másik, ami miatt az volt az érzésem, hogy jó sorozat volt, az a minőség. A látványvilág modern volt, szépen volt fényképezve, és jó helyre voltak elhelyezve a horgok, amik megtartottak, és a cliffhangerek is kellőképpen izgalmasra sikerültek. Illetve az sem elhanyagolható tény, hogy 40 perces részek voltak, ami manapság már üditő, mert így simán lecsúszott egy-egy rész esténként.

Még azt hadd emeljem ki, hogy a fináléban mennyire jó volt az ex-feleség körüli csavar. Na azzal totálisan megvezettek, és közben zseniális húzás volt. Így pedig John Weir végül tényleg a szélhámosságával tudott felülkerekedni mindenkin.

Sok mindent nyitva hagyott a végén a sorozat, de úgy érzem, hogy a sztori lezárult, úgyhogy habár kaszát kapott, nem hagy bennem hiányérzetet a Rabbit Hole. Egynek jó volt, elvoltam vele, szórakoztatott, de a túlgondolás miatt sajnos nem tudott kiemelkedni. Ha az első rész bejön, akkor érdemes végignézni. Ha már az kaotikus, akkor ne vesztegesd erre az idődet.

Rabbit Hole – Kezdett az 1.évad

Az már biztos, hogy Kiefer Sutherland nem tud olyan karaktert játszani, akinek ne lenne pocsék napja. De hát ez áll neki jól, és én is ezért próbáltam be a Rabbit Hole-t. Kissé meglep a csupa pozitív visszhang, mert nekem kicsit káoszos volt ez a sorozatkezdés.

John Weir karaktere viszont érdekes, mert a paranoia hatja át a gondolatait, miközben pont egy olyan cégnek dolgozik, akik álhíreket gyártanak. Egy pillanat alatt azonban a manipulátorból egy báb lesz, akinek a szálait nem tudni, hogy ki irányítja. Már ha egyáltalán van valaki a háttérben.

A pilot 45 percének minden egyes jelenetében benne volt John, ami az én figyelmemet nagyon elfárasztotta, de közben pont ezzel tudja a nézőt bizonytalanságban tartani, hiszen csak a karakter szemszögéből látjuk az eseményeket, és nem tudni, hogy tényleg így történt-e. A paranoia pedig egyre nő, amikor nem tudja, hogy kiben bízhat, talán még önmagában sem.

Az egyik jelentéktelennek tűnő jelenet is ezt támasztja alá, nevezetesen amikor egy egyéjszakás kalandba keveredik, és talál egy rejtett kamerát a hotelszobában. A nő, Hailey váltig állítja, hogy ő nem tudott semmiről, de ezt John nem hiszi el. Hailey nagyon hitelesen adja elő a meglepettet, de valami nekem azt súgja, hogy ez túl egyértelmű tagadás, és hát persze Kiefer karaktereinek mindig igaza van, még ha senki más nem is hisz neki.

Amikor két ismeretlen embert össze kellett hozni, hogy úgy tűnjön, mintha üzletelnének, az kicsit ilyen Ocean’s Eleven érzést keltett bennem. De kreatív volt. Szeretem, amikor a csapatok így dolgoznak. Aztán utána, amikor beindultak az események, nem igazán értettem, hogy mi történik. Nyilván ez a történet lényege, de akkor is zavart, hogy ahelyett, hogy fogózkodót adtak volna, még jobban összezavartak. De a készítők el is mondták, hogy ők bizony minden részben csúnyán át fogják verni a nézőket, és nem szégyellik magukat emiatt.

Nem mondom, hogy nem tetszett az első rész, de nem kapott el. Igazából nem értem a dicséreteket. A forgatókönyv nekem nem jött be, és igazából Johnon kívül minden karakter mesterkéltnek tűnt. Az FBI-os nő kifejezetten szörnyű és hiteltelen volt. Szeretném szeretni, ezért adni fogok neki 3 rész esélyt, de egyelőre még nem jött be. Elismerem Kiefer tényleg pazar a szerepben, és a cliffhanger is beakasztotta a horgot, amivel megtartanak, de amúgy nem volt túl emlékezetes. Követem a fehér nyulat, de vajon milyen mély lesz az ürege?