A 2001-es dalok különleges korszakot jelentenek a pop- és rockzene történetében. Ez volt az az év, amikor az MTV még valóban irányt mutatott, a rádiók ontották a slágereket, és egy-egy dal nem háttérzajként, hanem életérzésként volt jelen. 2026-ban ezek a számok már 25 évesek lesznek és sok közülük ma is pontosan ugyanúgy működik, mint akkor.
Ez a válogatás nem rangsor. Inkább egy időkapszula, amely megmutatja, miért hagytak ilyen mély nyomot bennünk a 2001-es dalok, és miért hallgatjuk őket újra és újra, negyedszázaddal később is.
Már 15 éves a League of Legends, és ez a 15. világbajnokság. Hitte volna ezt bárki? Szerintem még a játék megalkotói sem.
Még soha ilyen későn nem kezdődött a League of Legends világbajnokság, és még soha ilyen későn nem adták ki az aktuális himnuszát. Nem törték meg a sormintát, továbbra is 2 évente olyan dallal rukkolnak elő, ahol női vokalista van, és ki van mérve, hogy hogyan kell a dalnak felépülnie, hiszen már összenéztem és ez is tökéletesen ráillik a 2020-as dal videóklipjére. Ellenben szerintem erre a zenére nem illik.
Idén a (kicsit sem keresőbarát) G.E.M. művésznévet viselő hongkongi énekes lett a kiválasztott. Nem ez lesz a legnagyobb erővel bíró dal a felhozatalból, de számomra sokkal jobban beleillik a sorba, mint a tavalyi Heavy Is The Crown, vagy a 3 évvel ezelőtti Star Walkin’. Mivel távol-keleti énekesnőről van szó, és tudjuk, hogy a játéknak óriási a rajongótábora odaát, ezért én hiányolom ebből, ahogy a 2 évvel ezelőtti k-pop bandától is a saját nyelvű versszakot.
Külön érdekesség, hogy a klip legvégén megjelenik Shushei, aki a Fnatic csapatával nyerte még a legelső vb-t, és az egész torna legjobbjának jelölték, idén viszont élete legnagyobb csatájában vereséget szenvedett a rákkal szemben. Szép gesztus, hogy ő is bekerült.
Ellentétben Bwipoval, akit az utolsó pillanatban kellett kivenni a klipből, mert elfogadhatatlan megnyilvánulásai voltak, emiatt a videó megjelenése is csúszott, ami eredetileg október 10-én lett volna.
A tovább mögött megnézhető a klip. Nektek hogy tetszett az idei Worlds himnusz?
Mostanában nagyon jó League of Legends rajongónak lenni. A Worlds 2024 első mérkőzései ma kezdődnek, amelyek másfél hónapon át fognak tartani, hogy végül a londoni O2 Arénában kiderüljön, hogy ki az idei év legjobb csapata. Ezen kívül az Arcane 2.évada is már a nyakunkon van, hiszen amint vége a világbajnokságnak, a Netflix már szállítja is a folytatást. Egy kérdés maradt. Vajon mi lesz az idei év hivatalos vb zenéje?
A találgatások véget értek, és valóban a Linkin Park szállítja a Worlds hivatalos zenéjét, ami a Heavy Is The Crown névre hallgat. Eredetileg az Arcanehez szerettek volna dalt készíteni, mert Mike Shinoda nagy rajongója a sorozatnak, de végül egy még nagyobb megtiszteltetésben részesült. Ez egyébként a novemberben érkező új album 4.száma lesz.
Maga a zene bejön, de mint Linkin Park. Egyelőre nem tudok elvonatkoztatni a zenekartól, és nem tudom LoL zeneként kezelni, de az előző évekből kiindulva adnom kell magamnak pár hónapot, hogy el tudjam helyezni magamban. (Egyébként a tavalyi Gods bekerült számomra a legjobbak közé. Rommá hallgattam.) Ez az idei zene ismét egy kicsit különlegesebb, nem illik bele a sorba, de talán nem is baj. A tovább mögött meghallgatható, és megnézhető a hivatalos videóklip is.
2017 júliusában Chester Bennington a Linkin Park énekese úgy döntött, hogy véget vet az életének. A zenei világ egy emberként megrendült, és hatalmas űrt hagyott maga után. Az együttes ugyan nem oszlott fel, de nem tartottak több koncertet érthető módon, és évekre eltűntek. Aztán tavaly elkezdődött valami. Kiadtak több eddig meg nem jelent dalt, köztük olyat, amit még Chester énekelt fel, és ezzel megadták az utolsó búcsút is az egykori énekesüknek.
7 év telt el. Ennyi idő szerintem elég volt ahhoz, hogy meggyászoljuk többszörösen is, és a Lost című dalban még egyszer utoljára hallhattuk. Viszont a Linkin Park, mint együttes hihetetlen egyedi érzékkel készített mindig is zenéket, és az, hogy ennyi évig nélkülözni kellett őket, bizony nem csak saját magukban, de bennünk zenerajongókban is hiányérzetet keltett. Ugyan Mike Shinoda aktív volt a közösségi oldalain, és kiadott egy szóló albumot, ami hangzásban felért a Linkin Parkhoz, de az embereknek egyértelműen a banda kellett.
Több pletyka is volt arról, hogy esetleg a feloszló Sum41 énekese lesz az új tag, de ő az instagramon élőben bejelentkezve cáfolta ezt. Aztán sokáig a legerősebb befutó Bobby Amaru volt, aki szinte tökéletesen énekel minden régi Linkin Park számot a YouTube csatornáján (őt is érdemes követni, mert tehetséges a srác, és a lánya), de aztán mindenkit megleptek a fiúk.
Először jött a visszaszámlálás 100 órától. Mindenki tűkön ülve várta, hogy mi fog történni, majd mikor lepergett az óra, némi glitchelés után újraindult, immáron előre felé. Ez már előre vetítette, hogy egy korszak ideje lejárt, és egy új kezdődik. És ez megtörtént szeptember 6-án, amikor visszatértek, immáron Emily Armstrong vokalistával. Mellette pedig a dobos is lecserélődött, Rob Bourdon helyét Colin Brittain vette át. Utóbbit kicsit jobban megviselte ez az egész, és ő is új fejezetet akart nyitni az életében, amit Mike el is fogadott.
Persze a rajongók közül sokan azt kiáltották, hogy ez így szentségtörés, és új néven kellett volna folytatni, de több dologgal is tisztában kell lenni. A Linkin Parkot Mike Shinoda alapította, és nem ez az első alkalom, hogy tagot vált a banda. Chester előtt Mark Wakefield volt az énekes, de elfogyasztottak három basszusgitárost is, mielőtt megtalálták volna David Michael Farrellt. Most pedig nem pótolni kell Chestert, mert azt lehetetlenség, hanem a Linkin Park szellemiségét kell továbbvinni, és ebbe Emily teljesen jól beleillik.
Egy élő közvetítés keretén belül nemcsak egy rögtönzött koncertet tartottak Emilyvel, de bemutatták az új albumuk a „From Zero” egyik dalát a „The Emptiness Machine”-t is. A teljes album november 15-én jelenik meg. Ez lesz az első alkalom, hogy a csapat új lemezzel jelentkezik a 2017-es One More Light-ot követően.
Mike Shinoda ezt mondta: „A Linkin Park előtt a banda eredeti neve Xero volt. Ez az albumnév is arra utal. Egy új kezdetre, és az útra, amire vállalkoztunk. Hangzásilag és érzelmileg magában hordozza a múltat, a jelent és a jövőt, ami annyira jellemző ránk, de egyben új és teli van élettel. Büszkék vagyunk arra, amivé a Linkin Park vált az évek során, és izgatottak vagyunk az előttünk álló út miatt.”
Ez még semmi! Ebben a közvetítésben azt is bejelentették, hogy túrnéra indulnak, méghozzá már a jövő héttől! A helyszínek Los Angeles, New York, Hamburg, London Szöül és Bogota.
Magam is meglepődtem, hogy mennyire pozitívan álltam a női vokalistához, aztán rájöttem, hogy számos olyan bandát kedvelek, ahol rock/metál vonalon mozognak, női énekessel. Lásd Paramore, Against the Current, Halestorm. Ebbe a sorba pedig most már a Linkin Park is csatlakozott. De ők mindig valami mást fognak képviselni, mint bárki más. És ez nem az énekesen múlik.
Ezeknek az embereknek a vérükben van a zenekészítés, és csak azért mert egy tagot elvesztettek az élet nem állhat meg. Ideje továbblépni, mert a világnak szüksége van a Linkin Parkra!
(A tovább mögött megnézhető és meghallgatható az új dal, valamint a koncertfelvétel is. Valamint egy furcsa meglepetés is, aminek nem biztos, hogy mindenki örülni fog.)
Tavaly már sorrendbe állítottam a LoL világbajnokság zenéit, így azt idén nem teszem meg. Egyébként ami a himnuszokat illeti, a legutóbbi Star Walkin’ lóg ki a legjobban a sorból, de még így is jobb, mint a legutolsó helyezett volt.
Idén, amikor megtudtam, hogy a dél-koreai helyszín miatt egy K-Pop csapat énekli a himnuszt, nem számítottam semmi jóra, de szerencsére pozitívan csalódtam. Nekem nagyon bejön. Epikus, fülbemászó, és angolul énekelték, semmi koreai szöveg (amit mondjuk furcsállok). Hogy hova kerül a rangsorba, azt talán 1 év múlva meg tudom majd mondani.
Érdekesség, hogy a zene tökéletesen illik a 2020-as vb videóklipjére. De ha ez nem lenne elég, akkor a 2021-es vb zenéje is illik arra a klipre. Ebből látszik, hogy megvan a tökéletes biztonsági recept, és azt dolgozzák át majdnem minden évben.
Egyébként érdemes meghallgatni a 2023-as vb témáját is, amit minden évben átdolgoznak, de az alap ugyanaz. Az idei ebből is szerintem elég epikusra sikerült, pláne ezekkel a látványképekkel.
Még valamikor tavaly találtam a zenekarra, főleg mert epic hegedűs instrumentális zenét kerestem. Aztán egyre inkább megkedveltem őket, és most már ők a kedvenc ilyen típusú zenekarom.
A legújabb albumuk idén jelent meg, az Outerlife, és abból ajánlanám a Chronicles of a Hero című számot. Ezúttal szuperhősösre vették a hangzást. Van benne egy kis The Dark Knight, egy kis Modern Warfare 2 (2009). Valamint nem elég, hogy nagyszerű zenét játszanak, de igényes a hozzá készített klip is. De ajánlom a teljes albumot, ami elérhető Spotifyon, és YouTube-on is több szám meghallgató róla. Ismét erős a felhozatal.
Álmomban sem hittem volna, hogy Chester Bennington 2017-es halála után még hallok valaha új Linkin Park számot, ráadásul vele. De ez megtörtént. Még februárban adták ki a Lost című számot, ami az idén 20 éves Meteora albumhoz (ami a kedvencem) készült, de nem került kiadásra soha. És nem ez az egyetlen. Azóta már két új dal is megjelent, amiket Chester felénekelt anno. Ha pedig lehet hinni a pletykáknak, nem ezek voltak az utolsók. Azt hiszem ez így még szívet melengetőbb. Egyébként nem értem, hogy miért nem lett ez a dal anno kiadva, mert egyáltalán nem rosszabb, mint a többi.
A napokban hivatalosan is megjelent az idei League of Legends világbajnoksághoz készült dal a Star Walkin’ (ami egyébként koncertfelvételről már elérhető volt pár hete). Lil Nas X az előadó, akihez olyan ismertebb slágerek köthetők, mint a Montero, Old Town Road, Thats What I Want. Szóval igencsak neves énekest szereztek meg, és nem is okozott csalódást. Nem kerül magasra a ranglistámon, de az utolsó pár helyezettet biztos veri. De majd az idő eldönti.
Egyébként a Riot Games zenei téren hihetetlen tempóban tör felfelé, és a minőségre sem lehet panasz. A tovább mögött sorrendbe állítottam, hogy nekem hogy tetszett az előző 8 vb dal.
Ugyan külön posztot nem szántam rá, de legyen elég annyi, hogy nagyon kellemes filmélmény volt a Mitchellék a gépek ellen, és bár sokszor sablonosnak tűnt, mégsem ült le a film, és ezért hálás vagyok, így pozitív emlék maradt, a végefőcím pedig külön dobott egyet az érzésen. Nem tartom fejben az idei filmzenéket, de annyira fülbemászó, és hallgatóbarát, hogy nálam benne van az idei év top 3 zenéjében.
Kevésbé ismert, ám nagy múltra visszatekintő banda a Keane. Tavaly a karrierjük során először jöttek volna Magyarországra a Sziget Fesztiválra, de az ismert okok miatt ez sajnos elmaradt. Viszont az elmúlt másfél évet sem töltötték el tétlenül, hiszen elkészítettek egy kislemezt. Bár ez a legnépszerűbb szám róla, de nem ezért osztom meg itt, hanem mert ez érintett meg a leginkább.
Egyébként érdemes meghallgatni több dalukat is, főleg a legnépszerűbbeket (Somewhere Only We Know, Everybody’s Changing, Crystal Ball, Is It Any Wonder?), mert ugyan rétegzene, de olyan mély értelme és fontos igazságokat tartalmaznak, amit érdemes befogadni. A tovább mögött ott van a Dirt dalszövege is, habár a videóban is feliratozva van.
