Paris Has Fallen (Apollo Has Fallen): Kezdett a 2.évad

Nehéz volt címet adni ennek a cikknek, mivel az Apollo Ostroma (Apollo Has Fallen), az gyakorlatilag a Párizs Ostroma (Paris Has Fallen) 2.évada, de más néven fut. Előismeret minimálisan kell csak, de látva az új szezon első két részét, én erősen javasolnám, hogy aki most kezd a sorozatba, az inkább az 1.évaddal kezdje, mert ez a nyitás minden volt, csak erős nem. A tovább mögött spoileresen kifejtem miért.

Apollo Has Fallen 1.rész – 4/10
Apollo Has Fallen 2.rész – 5/10

Rég láttam már ennyire rossz évadkezdést. Pedig amikor berendelték a folytatást, ujjongtam örömömben, mert szükségünk van az ilyen könnyed akciósorozatokra, amelyek nem akarják feltalálni a spanyolviaszt, hanem az ismert és bejáratott sablonokból építkeznek, többnyire helyesen.

Az Apollo Has Fallen első két epizódja viszont csapnivaló lett. Gyakorlatilag minden szinten elvérzett nálam, és csak a két főszereplő szerethetősége mentette meg valamennyire. Bár még ott is vannak fenntartásaim.

Kezdjük a történettel. Egy utasszállító repülőgép lezuhan a Földközi-tengerbe, de előtte még egy nőt kimenekítenek róla. Már ezzel a jelenettel bajom volt. Nagyjából 3000–4000 méteres magasságban ugyanis nem éppen egyszerű kinyitni egy repülőgép ajtaját. Ha pedig mégis sikerül, a nyomáskülönbség miatt szinte azonnal ki kellett volna szippantania a pilótát.

Aztán ott van a másik kérdőjel: miért pont az első ajtón keresztül menekülnek? Így gyakorlatilag egyenes úton repülhettek volna bele a hajtóműbe. De oké, lépjünk túl ezen a logikai bakin, mert a látványra mentek a logika helyett.

A nő egy tudós, aki képes laboratóriumi körülmények között még halálosabbá tenni egy vírust, hogy aztán valaki meggazdagodjon az ellenszerből. Mint a Covidnál, legalábbis ezt hozták fel példaként.

Már itt kezdtem érezni, hogy az Apollo Has Fallen nem feltétlenül fogja ugyanazt a szintet hozni, mint a Paris Has Fallen. Igazából az első epizód totálisan ritmustalan volt. Erőltetett akciójelenetek követik egymást, amelyek ráadásul pocsékul voltak megrendezve. Kiszállnak a kocsiból a jófiúk (és lányok), majd elkezdenek lövöldözni. Viszont olyan hosszan van kitartva ez a kép, hogy fogalmunk sincs, kire lőnek, csak halljuk a röpködő golyókat.

És akkor beszéljünk a zoomolásról. Még mindig itt tartunk 2026-ban? Értem, hogy dinamikusabbá akarták tenni vele a látványt, de az egész inkább csak kidobott az amúgy is gyenge atmoszférából, és még gagyibbnak érződött tőle az egész. Legutóbb talán a The Walking Dead esetében tűnt fel ennyire zavaróan ez a megoldás.

A második epizód egy fokkal már jobb volt. Kevesebb volt a rendezési baki, és az egész londoni szekvencia olyan érzést keltett, mintha másik stáb dolgozott volna rajta. Az események is fókuszáltabbak voltak, így legalább elkezdett kirajzolódni valamiféle történet. Egy valamit sajnálok, hogy a boltos akció nem volt vágatlan. Mennyivel jobb lett volna!

Az áruló kiléte viszont bevallom, meglepett. Annyira adta magát, hogy ki lesz az, ráadásul szépen építették is a gyanút, hogy már ráztam a fejem: kilométerekre előre látni, hogy ő lesz az. Erre csavartak rajta egyet, és végül sikerült meglepniük.

Más kérdés, hogy abban a lövöldözésben Zarának meg kellett volna halnia, ha a sorozat egy kicsit is ragaszkodik a realitáshoz. De ugye ott volt a jó öreg plot armor, ami megmentette.

Egyébként Zara és Vincent karaktereit jó volt újra látni, hiszen az előző szezonban megkedveltem őket. A köztük lévő kémia és az egysoros beszólások azonban most nagyon erőltetettnek érződtek. Nyomokban tartalmazták csak azokat a karaktereket, akiket az előző évadban megszerettem.

És talán ez az Apollo Has Fallen első két epizódjának legnagyobb problémája: miközben papíron ugyanannak a történetnek a folytatását nézzük, a sorozat mégsem igazán hozza azt a könnyed, szórakoztató akcióhangulatot, ami miatt a Paris Has Fallen működött.

Végig fogom nézni a szezont, mert nagyon hiányoznak az ilyen típusú akciósorozatok. Nem kell minden alkalommal világmegváltó történet, néha egyszerűen csak jó lenne leülni egy sorozat elé, és élvezni, ahogy a főhősök egyik akciójelenetből menekülnek a másikba. Az Apollo Has Fallen azonban egyelőre nem ezt az élményt adja.

Ha pedig ezt a minőséget tartják végig, akkor a már berendelt 3. évadot, amely Shadow Has Fallen címen érkezik, korántsem fogom annyira várni, mint ezt a folytatást.