Kategória: A későn érkező

A későn érkező: 24 – Ilyen volt az 2.évad

Napra pontosan 20 éve ért véget a 24 2.évada, vagyis 2003. május 20-án. Már-már úgy volt, hogy nem születik meg erről az évadról is az értékelésem, de a 3.évad nézése közben (arról is lesz összefoglaló) jöttem rá, hogy a 2.évad közelít talán a leginkább a tökéleteshez, ami a 24 történetét illeti. Nyilván voltak benne olyan szálak, epizódok, amik töltelékek voltak, és húzták az időt, de ha visszaemlékszem a sorozatra, itt volt a legtöbb igazán meghatározó jelenet, vagy rész. Ráadásul (ha minden igaz) az egyetlen számomra 10/10-es epizódot is ennek az évadnak köszönhetem.

Kezdjük ott, hogy úgy érzem, hogy ennek az évadnak a felépítése és ritmusa volt a legjobb. Jó, az 5.évadéval nem tud versenyezni, de az egy külön kategória, ráadásul ez földhöz ragadtabb volt. Talán egyszer arról is lesz írás. A lényeg, hogy bármennyire is unom a lassú kezdést, mégis ezeket szeretem a leginkább, amikor szép lassan pörögnek fel az események, és bontják ki a sztorit. Márpedig itt pontosan ez történt.

„A későn érkező: 24 – Ilyen volt az 2.évad” → Tovább olvasása

A későn érkező: A Szökés – Ilyen volt az 1.évad

Három nagy meghatározó sorozat van az életemben. Kettőről már volt írás (24, Smallville), de a harmadikról egyelőre nem. Legalábbis az 5.évadon kívül, hiszen annak létezését szeretném inkább letagadni. Bizony a Prison Break, vagyis magyarul a Szökésről van szó. Emiatt a sorozat miatt döntöttem a mérnöki pálya mellett, mert Michael Scofield ennyire nagy hatást tett rám.

A Disney+ra induláskor felkerült a sorozat, úgyhogy nosztalgiából bele akartam nézni, de azon kaptam magam, hogy elképesztően élvezem, és magába szippant még ennyi idő távlatában is a sorozat. A tempó, a karakterek, és a 10 percenkénti mini-cliffhangerek. Ráadásul az évad közepén is mertek olyan dolgokat húzni, amiket manapság csak szezonfinálékban látunk. És nem éreztem egyetlen jelenetet sem feleslegesnek. Minden karakterépítő pillanatnak jelentősége volt. Hát csodálkozik bárki, hogy számomra a 2000-es évek volt a sorozatok aranykora, nem a mostani évek?

„A későn érkező: A Szökés – Ilyen volt az 1.évad” → Tovább olvasása

A későn érkező: The 100 – 1.évad

Vagy inkább a későn visszatérő. Az utóbbi pár hónapban, de akár mondhatjuk 2017 második felében is, teljesen elvesztettek a sorozatok. A Supernaturalon kívül nem kötött le semmi igazán. Az új szériák pedig rendre untattak. Így hát átpártoltam a filmekhez, erről majd írok egy külön posztot. Végignéztem a The Mick 1.évadát is, de az csak arra volt jó, hogy evés közben tudtam valamit nézni. Aztán valamiért elővettem a The 100-ot, amit 3 rész után kaszáltam még 2016 legelején. Tipikus CW sorozatnak tűnt. Eltelt 2 év, változott a látásmódom, az ízlésem, az érdeklődési köröm, és valamiért adtam egy újabb esélyt a sorozatnak (mivel amúgy sem bírok semmit sem kaszálni). És ekkora pozitív csalódásban már nagyon régen nem volt részem. Konkrétan gigantikus nagy meglepetés volt, és az biztos, hogy az is fog maradni idén. Ezt felülmúlni nagyon nehéz lesz. Annyira elkapott a sorozat és függővé tett, hogy az utolsó 4 részt egyetlen nap alatt daráltam le.

100 S1 pic „A későn érkező: The 100 – 1.évad” → Tovább olvasása

A későn érkező: Dokik

„A későn érkező” címen olyan sorozatokról fogok írni, amik már mennek egy jó ideje, vagy már be is fejeződtek, de hozzám csak most jutottak el. Ilyen a 2001-ben indult Dokik is. Mivel még csak az 1.évad végén tartok, így nagy átfogó képet nem tudok adni a sorozatról, de sokan etalonként emlegetik, és pár rész után rá is jöttem, hogy miért.

dokik

„A későn érkező: Dokik” → Tovább olvasása