Könyvbemutató: Szántó Dániel legújabb regénye – A Három Törvény

Újra jó magyar szerzőktől olvasni. Az utóbbi években egyértelműen javult a tendencia: a magyar írók simán felveszik a versenyt a nemzetközi bestsellerekkel, sőt, a hazai kiadók ma már úgy vélik, hogy egy magyar név önmagában is húzónévnek számít. Szántó Dániel esetében a minőség szinte állandósult: nem ismétli önmagát, hanem mindig új, izgalmas témákat boncolgat. Legutóbbi könyvében a sci-fi világába is betekintést nyújt, ami a nyomozós történetek és a futurisztikus jövő rajongóinak is izgalmas lehet.

Az év eleji könyvbemutatója után idén ismét részt vettem egy könyvbemutatón. Szerencsémre addigra már elolvastam a könyvet, így az élménybeszámolót a saját véleményemmel fűszerezve tudom megosztani spoileresen. Előtte azonban egy kis összegzés a bemutatón elhangzottakról.

Szántó Dániel a mestreséges intelligencia témáját kapta el legújabb regényében. Elmondása szerint az AI fejlődése gyors, de a valódi probléma akkor kezdődik, amikor a humanoidok, vagyis a testet kapott robotok megjelennek. Eleinte házimunkára használjuk majd őket, de hamar eljutunk oda, hogy a társas kapcsolatok is kiválthatják. A válások számának növekedése és a folyamatos ingerek közepette a fiatalok számára a legegyszerűbb megoldás lehet egy intelligens robot, amely beszélgetésre, tanulásra, vagy akár veszekedésre is képes, amely a társas interakciókat majdnem teljes mértékben ki fogja váltani.

Dániel elmondása szerint a fiatalok egyre többet olvasnak, főleg dark-romance vonalon, ami kevésbé komoly, kevésbé mély irodalom. Az író azonban a saját könyveiben is szeretné őket megszólítani, és tapasztalata szerint sikerrel jár. Érzésem szerint ezt az új könyvében is érzékelni lehet, de erről már a tovább mögött írok spoileresen.

A Három Törvény a jó értelemben vett korrekt, önállóan is érthető könyv. Az alapfelvetés egyszerű: Asimov három robotikai törvénye nem sérthető meg. Az egyik legfontosabb ilyen, hogy egy robot soha nem ölhet embert. A történet szerint mégis megtörténik a lehetetlen. A cselekmény egy futurisztikus jövőben játszódik, ahol már a rendőrség is AI-alapú rendszert használ.

A történet középpontjában Várnay Benett áll, akivel az olvasók nyolc évvel ezelőtt találkozhattak utoljára. Ő egy „régivágású” figura, aki hosszú távollét után tér vissza a társadalom vérkeringésébe, miközben a világ jelentősen megváltozott, főleg a technológia terén. Benett szála az egyik legerősebb az olvasó számára, hiszen a karakter személyisége és a technológiai szakadék jól kontrasztol egymással.

A történet helyszíne Bécs, ami blogunk kérdésére válaszolva kiderült, hogy az író saját élményein alapul: fiatalon fél évet töltött a városban, és annyira megszerette, hogy visszanyúlt ehhez az élményhez. Mivel tudta, hogy csak fél évről van szó, nem akart komolyabban elhelyezkedni, úgyhogy egy ételfutár cégnél kezdett dolgozni, és nagyon élvezte, ahogy az esti városban egyedül felfedezhette a várost. Ez a meghatározó élmény annyira megragadt benne, hogy szeretett volna visszanyúlni valamilyen módon. Márpedig Benettet szerette volna kiemelni a magyar közegből egy semlegesebb helyszínre, mert otthon szétszedték volna a múltja miatt. Így aztán adta magát Bécs városa.

Bár a könyv olvasása során számomra nem hozott új információt a témában, a nyomozós sci-fi műfaj rajongóinak így is érdekes lehet. A regény legnagyobb gyengesége számomra a tét hiánya: a gyilkosság megtörténik, majd a nyomozás zajlik, de komoly feszültségek nélkül. Néhol a történet szexuális jelenetekkel is kiegészül, ami nekem sokszor indokolatlannak tűnt, bár a könyv végére kapunk rá magyarázatot, hogy miért kerültek bele.

Összességében nem ez a kedvenc Szántó Dániel-regényem, de azok számára, akik kevésbé járatosak a témában, biztosan élvezetes lesz. Az író stílusa érezhetően javult: az oldalak szinte maguktól peregnek, és kényelmesen lehet olvasni egy ültő helyben akár 20-40 (vagy akár ahogy velem megtörtént egy éjszaka 70!) oldalt is. Bár a könyv felépítése a fejezetek hiánya továbbra sem a kedvencem, örülök, hogy elolvastam, és kedvet kaptam a korábbi Benett-kötetekhez. Végső soron ez a lényeg: az olvasás élvezete.

Jövőre jöhet a könyvön belül felvezetett A múlt gyermekei regény!