Sorsdöntő csata a Warner Bros-ért: Netflix vagy Paramount alakítja át Hollywood jövőjét?

Nagyon úgy tűnik, hogy a Paramount nyeri a licitháborút a Netflix-szel szemben a Warner Bros-ért vívott versenyben. A jelenlegi állás szerint a Paramount ajánlata számít kedvezőbbnek, és minden jel arra mutat, hogy ők lehetnek a befutók ebben a több milliárd dolláros médiapiaci játszmában.

Én, mint átlag tartalomfogyasztó, nem örülök ennek a hírnek, mert így alapból nem kerülnek fel a Warneres tartalmak a Netflixre (persze ettől még külön megállapodások révén megvásárolhatják őket), tehát marad továbbra is a széttöredezett streaming rengeteg, ahelyett, hogy egyszerűbbé és koncentráltabbá vált volna az előfizetési piac. Pedig a Netflixért hajlandó lettem volna többet fizetni annak érdekében, hogy ne kelljen egy külön szolgáltatónak fizetni csak azért, hogy bizonyos filmeket és sorozatokat lássak.

Persze a valóság ennél sokkal összetettebb, éppen ezért összeszedtem rengeteg információt a tranzakció részleteiről, a háttéralkukról, a lehetséges forgatókönyvekről és az iparági reakciókról, és a következőkben megpróbálom kibogozni a szálakat. Megnézzük, mit jelent ez az üzlet a streamingelőfizetések szempontjából, hogyan érintheti a mozis premierek rendszerét, és végső soron: nyerünk vagy veszítünk-e mi, nézők, ezzel az újabb médiapiaci óriásüzlettel.

„Sorsdöntő csata a Warner Bros-ért: Netflix vagy Paramount alakítja át Hollywood jövőjét?” Tovább olvasása

Famous Last Words: Eric Dane

Eric Dane elhunyt. Bizonyára már mindenki hallott róla, hiszen most minden ezzel van tele. Amit viszont a legtöbben nem tudtak, és pont ezért volt nagy sokk számukra ez a hír, hogy súlyos, gyógyíthatatlan beteg volt. ALS-el harcolt, ami egy ritka, progresszív, gyógyíthatatlan neurológiai betegség, amely a mozgató idegsejtek (motoros neuronok) pusztulása révén az akaratlagos izmok bénulásához, elsorvadásához és végül légzési elégtelenséghez vezet. Aki látta a Countdown című sorozatban, az már sejthette, hogy valamivel küzd a színész, hiszen nagyon minimalista volt a játéka. Hát ezért volt.

Famous Last Words Eric Dane

Sokan megszólták a Netflixet, hogy amint jött a hír, már fel is került a Famous Last Words című dokumentumfilm, amit Eric Dane halála után lehetett csak kitenni. Többen annak adtak hangot, hogy a Netflix nyerészkedni akar. Ez lehet, hogy tényleg így van, azonban a színész maga döntött úgy, hogy ezt bevállalja még 2025 novemberében. Ráadásul ennek pont ez a lényege. Mert ez egy külföldről átvett formátum. Különböző hírességekkel felvesznek egy utolsó beszélgetést, amit csak ő és a műsorvezető, Brad Falchuk hallhat, és csak a halála után kerülhet nyilvánosságra a felvétel. (Más kérdés, hogy addig hogyan vágják meg.)

A beszélgetés vele, megváltoztatta azt, ahogy gondoltam Ericre. Egyszerre volt letaglózó, és reményteli, és nagyon sok dolgot tanultam tőle az életről, a végén pedig többször is zsebkendőért kellett nyúlnom, mert nem lehetett könnyek nélkül kibírni. Sokkal nagyobb érték volt ez az ember, mint aminek hittem. Szóval nem csak azoknak érdemes megnézni, akik ismerték, vagy szerették, hanem bárkinek. De vigyázat, nem könnyű megemészteni sem a hallottakat, sem azt, hogy a színész milyen állapotban volt már ekkor!

Egyelőre csak angol felirattal nézhető meg, de állítólag készül hozzá a magyar specifikáció is.

Famous Last Words Eric Dane

Nyugodj békében, Eric Dane!

The Night Agent 3×01 – Így indult az új évad

Alig több, mint 1 évvel a 2.évad után már meg is érkezett a The Night Agent folytatása, ami szerencsére ott veszi fel a fonalat, ahol az előző végén befejezték. Volt egy kis félelmem, hogy teljesen új irányt vesz, de már rögtön a premier bizonyította, hogy az Éjjeli Ügynökünk előző évados tettei nem maradnak következmények nélkül.

The Night Agent

Elég nagy negatív visszhangja volt a 2.évadnak, főleg az átlagnézőktől, amit őszintén szólva én nem értek. Minden megvolt abban a szezonban, ami kellett. Szerintem inkább az újdonság varázsa múlt el. Sokkal több mindenre emlékszem abból, mint mondjuk az 1.évadból, de valamiért bennem is úgy él, hogy az 1.évad azért jobb volt. Talán mert tudat alatt ott volt, hogy a The Night Agent 1.évada egy könyvadaptáció volt, míg a folytatást már a készítők ötlete alapján ment.

Nagyon spoilerekbe most nem fogok belemenni, inkább néhány dolgot emelnék ki, ami feltűnt a The Night Agent 3.évadának kezdése kapcsán. Idén mintha sokkal jobban ráfeküdtek volna a karakterek érzelmeire. Nyilván Peter és Rose kapcsolatának bonyodalmai érdekelték a nézőt, de tetszett, hogy az apróbb párbeszédeket is személyes érzelmekkel színesítették, vagy épp mélyítették el.

Éjjeli Ügynök 3

Isabel De Leon újságírónővel való apró flörtje előrevetíti, hogy Rose távollétében sem fogunk érzelmi szál nélkül maradni. Mondom ezt annak ellenére, hogy elég viharosan indult kettejük kapcsolata a stadionos üldözéssel. Persze az is meglehet, hogy megmaradnak érdekkapcsolat szintjén, vagy nem lesz köztük konkrét szerelmi szál.

De ha már Rose. Nem, ebben az évadban nem tér vissza. Egyfelől nem értem, mert elég szépen építették, hogy ő hogyan fog bekerülni az ügynökségbe, másrészt ő lehetett volna az a plusz érzelmi szál, ami Petert motiválja, vagy épp hátráltatja. Így viszont csak marad az önmarcangolás, és a munkába menekülés. Utóbbi kapcsán keveredik bele egy olyan ügybe, ami majd az évad fő csapásirányát adja.

Az előző évad ugyebár úgy ért véget, hogy Petert felmentik az ENSZ elleni betörés alól, ha leleplez egy mindent átszövő összeesküvést, aminek a szálai egészen a Fehér Ház legfelső részéig hatolnak. Peter mindent megtesz, hogy felhívja magára a Bróker figyelmét, aki befolyásolta a legutóbbi elnökválasztást, ebben pedig a főhősünk akaratlanul is asszisztált. Ezt a tettét akarja jóvá tenni azzal, hogy a legjobb ügynökké válik, és újra felvegye vele a kapcsolatot Jacob.

Az akciójelenetek most is látványosak voltak, nekem az a beállítás tetszett kifejezetten, amikor az autó hátsó üléséről láttuk az üldözést, és a manővert, amit úgy tűnt, hogy tényleg a színész vitt véghez. Ezen kívül egy valódi focimeccsen forgatták a stadionos részeket.

Szóval ígéretesen tért vissza a The Night Agent, és jól is tette, mert kellenek az ilyen könnyed összeesküvéses akciósorozatok, ahol megmentik a világot, vagy az elnököt. A 24 szintjét nem üti meg, de ahhoz tudnám a leginkább hasonlítani. A kezdésre 7/10-et adok, ami egy biztonságos pontszám, és majd visszanézve az évadra kontextusba tudom helyezni, hogy ez alapozás volt, vagy már a legtöbb puskaport itt ellőtték.

Remélem mihamarabb berendelik (a már írás alatt álló) 4.évadot, de így is biztos, hogy jövő ilyenkor még nem fog folytatódni, a már immáron Los Angelesben játszódó következő szezon.

The 7 Lives of Lea kritika

Alapvetően ódzkodok a nem amerikai sorozatoktól, de lehet, hogy ezek felé kéne nyitnom, mert nem igazán találom mostanában a nekem szólókat. Viszont a SorozatJunkien olvastam egy jó ajánlást a The 7 Lives of Lea-hoz, és úgy gondoltam, hogy annak ellenére, hogy francia gyártású sorozatról van szó, adok neki egy esélyt, ugyanis nemcsak hogy időutazás, de testcsere is van benne.

Már az első rész eleje meg tudott fogni, amikor Lea az alábbival mutatkozott be:

My name is Léa. I’m 17. I’ll never get my high school diploma. And I hate vodka. It all began at this party. The sun burning your skin, the bass pounding in your heart. It was like an Instagram story, but it was real life. Pretending I was living my best life. But actually, I had never felt so alone. How did everyone else manage to be sure of themselves all the time? To not worry about anything? Were they all pretending, or was it just me? My friend Romane says we’re all stardust and that the universe is ours. Yeah, right. I had stars stuck to my face while she was hitting on the DJ. I didn’t understand that either. Love. I just wanted to find a way to feel alive.

Ennél a pontnál tudtam, hogy igenis érdekelni fog a sorozat, és meglepő módon egy szerelmi történetet láthattunk, amit egy krimibe csomagoltak. Szóval tökéletesen ötvözték a műfajokat.

Gyorsan hozzáteszem, hogy természetesen ez is könyv adaptáció, szóval az alap adott volt, de jól hozták ki belőle a maximumot. Magyarul sajnos nem jelent meg, úgyhogy nincs lehetőségem elolvasni, és arról sem találtam a neten semmit, hogy mennyire volt könyvhű.

A lényeg, hogy Lea talál egy csontvázat, és másnap a 90-es években ébred, az általa talált halott srác, Ismael testében, 1 héttel a halála előtt. Ebből persze nagyon vicces és főleg kínos szituációk születtek, de lassan rájön, hogy talán okkal került a testébe. Úgyhogy meg akarja akadályozni a halálát. Hogy ez mivel jár, abba nem gondol bele.

Nagyon jó volt az is, hogy minden nap más testében ébredt, és más perspektívából láttuk az eseményeket, és mindig abból, ahonnét tudott valami aprót változtatni a történteken. Azt mondjuk sajnálom, hogy egy rész kivételével ennek nem lett végleges hatása a jelenre, de így is elég volt az a sok esemény.

Ugyanis nemcsak testekben ugrált, hanem az időben is oda-vissza. Tehát amikor elaludt az, akinek a testében volt, másnap újra a saját bőrében ébredt a jelenben, így tudott nyomozni, vagy épp üzenni a jövőbe.

A sorozat viszont mégiscsak azért volt jó, mert a karakterek jók voltak. Ezen csúszhatott volna el igazán az egész, de szerencsére nem így alakult. Ezt a zenélős szálat annyira nem tudtam átérezni, de a fiatalok problémáit, vívódásait, örömét és bánatát igen. Szeretem a középsulis sorozatokat, na.

Mivel szinkronnal van a Netflixen, bátran ajánlom a zsáner kedvelőinek, ráadásul lezárt történet, egy bitang erős fináléval, és egy gyomorszájon történő ütéssel a legvégén. Én egy erős 7/10-re értékelem az egész évadot, mert volt benne egy gyengébb rész, a finálé pedig kiemelkedően jó volt, a többi pedig simán csak sodort magával. 7 rész az egész, simán nézhető, jó a ritmusa, nincs benne semmi felesleg. Örülök, hogy megnéztem. Többet kéne új sorozatokkal próbálkoznom.

Man vs Baby kritika

Őszintén nem hittem, hogy a Rowan Atkinson nevével fémjelzett Férfi a méh ellen visszatér, de amikor megtudtam, akkor egyértelmű volt, hogy meg fogom nézni, mert a színész egyet jelent a mára oly kevés téren fennmaradt klasszikus humorral. A Netflix Man vs sorozata egyértelműen Mr. Beanre építenek, és ezt a nosztalgiafaktort alaposan ki is használják, hiszen a méhecskés és most a babás évad is egy-egy szkeccs az eredeti sorozatból.

Míg a Man vs Bee feszes tempójú, jobban adagolt élmény lett, addig a Man vs Baby számomra inkább fárasztó. De nézzük, hogy miért működött az egyik sorozat, és miért csúszott félre a másik, még akkor is, ha a főszereplő továbbra is az egyetlen, aki menti a menthetőt.

Man vs Baby – 5/10

„Man vs Baby kritika” Tovább olvasása

A Netflix 2026-os látványos előzetese

Na így kell elkölteni jól a befolyt pénzt! A Netflix 2026-os ajánló videója egyértelmű üzenetet küld: a streamingóriás nem lassít, sőt, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a franchise-építésre, a nagyszabású filmekre és a közönségkedvenc sorozatok folytatására. Az előzetes nem konkrét premierdátumokkal operál, hanem hangulatot, irányt és ambíciót mutat és ebben kifejezetten erős.

A Netflix 2026-os ajánló videója alapján a következő év nem a kísérletezésről, hanem a stabil, nagyszabású tartalmakról szól. Folytatások, erős filmek, globális vonzerő, kevesebb meglepetés, több biztos pont.

Aki szereti előre látni, merre tart a streamingvilág egyik legnagyobb szereplője, annak a tovább mögötti előzetes és sajtóközlemény kötelező darab.

„A Netflix 2026-os látványos előzetese” Tovább olvasása

Splinter Cell: Deathwatch – Vége az 1.évadnak

Nem én vagyok a legnagyobb Splinter Cell rajongó, de játszottam, szinte mindegyik játékkal, és megszerettem Sam Fisher karakterét, és az egész világot, amit felépítettek. 2013-ban érkezett a Blacklist alcímen futó kvázi mini-reboot játék, ahol már nem Michael Ironside volt Sam Fisher hangja. Azóta viszont nem találkoztunk a karakterrel. Pont ezért fájó, amit a Netflix kihozott ebből az alapanyagból. Úgyhogy itt az idő, hogy beszéljünk a Splinter Cell: A halál árnyairól.

Ahogy néztem az interneten, sokan érzik azt, amit én is, hogy ez nem AZ a Splinter Cell. Ennek ellenére fontos leszögezni, hogy a Deathwatch önmagában nem teljes kudarc. Megtalálta a saját közönségét. Viszont a keménymag, az igazi rajongók mást vártak. Pedig 5 év volt mire elkészült.

A tovább mögött spoileresen kifejtem, hogy számomra mi ment félre.

„Splinter Cell: Deathwatch – Vége az 1.évadnak” Tovább olvasása

Splinter Cell: Deathwatch 1.évad teaser

11 év. Ennyi ideje várunk arra, hogy Sam Fisher visszatérjen. Legutoljára a Splinter Cell: Blacklist játékban találkoztunk vele (ha nem tekintjük a Ghost Recont és a Captain Laserhawk: A Blood Dragon Remixet). Persze, ha úgy vesszük, hogy Michael Ironside a valódi Sam Fisher, akkor ez sokkal több idő, hiszen a Blacklistben újracastingolták, és ezúttal sem ő, hanem Liev Schreiber fogja adni a hangját a szilánk ügynöknek, de igazából meg nem mondom, hogy váltottak. (A szinkronban majd Csankó Zoltán lesz a hangja, aki elsőre jónak tűnik.)

A várakozás október 14-én véget ér. Véssük a naptárba, hogy itt a Splinter Cell: A halál árnyai című anime. Nem egy új játék, de legalább valami. Én is azok közé tartozom, akik nagyon várnak már egy új játékot, de talán majd egyszer rebootolják a franchiset, mert a mostani grafikával elképesztő dolgokat lehetne kihozni a történetből.

A tovább mögött megnézhető a rövid előzetes, amiből sok minden nem derül ki, de a régi játékok ismerőinek pár név ismerősen fog csengeni. Anna „Grim” Grímsdóttir, vagy Douglas Shetland.

„Splinter Cell: Deathwatch 1.évad teaser” Tovább olvasása

You – Vége az 5.évadnak, és a sorozatnak is

A You sorozat ötödik évada egy korszak lezárása. Joe Goldberg karaktere hosszú utat tett meg az első évad megszállott könyvesboltostól a mostani, sokkal komplexebb és érettebb figuráig. A 5. szezon nem egyszerűen folytatása az eddigi sztorinak, hanem egy tudatos visszatekintés és összegzés is mindarra, amit eddig kaptunk tőle.

A készítők jól érzékelték, hogy nem lehet ugyanazt a kört újra és újra lefutni. Az új helyszín, a friss karakterek és az átgondoltabb történetvezetés mind azt a célt szolgálták, hogy a You kapjon egy méltó lezárást – miközben azért a régi védjegyeket sem felejtették el. Megmaradt a sötét humor, a társadalomkritika, és persze Joe belső monológjai.

Az első 3 évadot végignéztem, és mondhatni tetszett is. Az 1. évad persze kiemelkedett, hiszen könyvek, szerelmi szál, és gyilkosság. Avagy a manapság olyan divatos dark romance műfaj. Én viszont a Dexter sorozattal vontam párhuzamot. A 4. évad aztán elvesztett, mert a felső réteg élete számomra túl távoli, és megfoghatatlan. De azért az utolsó szezonra visszatértem abban a reményben, hogy megkapom a méltó lezárást, amit a Dextertől nem kaptam meg.

Az 5. évad ritmusa helyenként lassabb, de ennek is megvan az oka: a sorozat most már nem csak a feszültségre és a meglepetésekre épít, hanem az érzelmi és morális kérdésekre is. Aki eddig szerette a You-t, az nem fog csalódni – de az is biztos, hogy ez a szezon kicsit más érzéseket hagy maga után, mint az előzőek.

Ez a bejegyzés spoileres kritikát tartalmaz a You 5. évadáról. Ha még nem nézted végig Joe Goldberg utolsó fejezetét, érdemes előbb befejezni a sorozatot, és csak utána visszatérni ide!

„You – Vége az 5.évadnak, és a sorozatnak is” Tovább olvasása

Devil May Cry – 1.évad: Az új anime sorozat véres és szórakoztató

Nem mondanám magamat nagy anime rajongónak, viszont megvannak a kedvenceim. Yu Yu Hakusho, InuYasha, Death Note, és természetesen én is néztem a Pokémont. Alapvetően tehát nem ugrom erre a műfajra, de a Netflix új anime sorozata, a Devil May Cry valamiért megfogott, és kíváncsi voltam, hogy mit kapunk. Idén valamikor pedig érkezik a Splinter Cell anime is, szintén a Netflixre.

Az animációt ugyanaz a Studio Mir készítette, akik nevéhez fűződik az X-Men ’97, The Legend of Korra, a Galaxis Őrzői animáció sorozat, vagy a Harley Quinn sorozat, de készülőben van az Assassin’s Creed és a PUBG animációs sorozat is általuk! Szóval jó minőségre lehetett számítani. Szerintem pedig sikerült is nekik megütni azt a szintet. A Netflix is ezen a véleményen lehet, mivel a 2.évad már zsákban is van.

A sorozat a Devil May Cry 2001-es videójáték alapján készült. A főszerepben Dante, a nagyszájú démonvadász van, akinek a stílusa mondhatni különleges, de ha valaki veterán anime néző, akkor egyáltalán nem találja majd furcsának a viselkedését. Karddal, pisztollyal, vagy épp puszta kézzel aprítja a szörnyeket, és mindezt véresen teszi, nem kevés káromkodással fűszerezve, úgyhogy ez a sorozat abszolút 18 éven felülieknek szól.

„Devil May Cry – 1.évad: Az új anime sorozat véres és szórakoztató” Tovább olvasása