Countdown: Vége az 1.évadnak

Egyszerűen nem értem, hogy hogyan történhetett, hogy egy ember, nevezetesen Derek Haas megírta egy sorozat összes részének forgatókönyvét, valaki rábólintott, azt mondta, hogy ez így jó, majd egy stúdió azt mondta erre, hogy rendben van, legyártjuk, a színészek elolvasták a könyvet, beleegyeztek, leforgatták, és a Prime Video streaming szolgáltató még hajlandó is volt pénzt fizetni ezért. Itt nem egy emberen csúszott el, hanem kollektíven mindenkin, hogy ez a sorozat ebben a formában és minőségben elkészült.

Mert a Countdown nem jó sorozat. Ha van középszerű sorozat, akkor ez a mintapéldája. Nem nézhetetlen, de tipikusan az, amit megnézel, és holnap már nem emlékszel rá, annyira semmilyen volt. Hiába daráltam le az évadot, amikor ennek a kritikának nekiálltam, egyszerűen nem emlékeztem, hogy mik történtek az egyes részekben, és a karakterek nevei sem jutottak eszembe.

Bevallom, én egyszerű sorozatnéző vagyok. Adott egy bombafenyegetés, pár ismert színész, meglepő rész végi cliffhangerek, külföldi rosszfiúk, és én elvagyok, ha akcióról van szó. De a Visszaszámlálás még az én ingerküszöbömet se ugrotta meg.

A sorozat arról szólt, hogy adott egy fenyegetés, miszerint valaki akkora robbantást akar végrehajtani valahol Amerikában, ami elpusztítaná bármelyik nagyvárost. Ennek megállítása érdekében összeállt egy különleges nyomozati csoport, akik a rendvédelem minden területéről lettek behívva, és a szakmájuk egy-egy kiváló, vagy potenciálisan kiemelkedő alakjai.

Jól hangzik, ugye? Sajnos csak leírva. A valóságban sajnos egy jellegtelen, unalmas, háttérzajként szolgáló sorozat lett, aminek a legnagyobb baja az írás. Nem szabadott volna hagyni, hogy egyetlen ember írja meg az egészet.

A karakterek készek voltak, fejlődési lehetőségeik nem voltak, felszínesek voltak, és nem volt miért izgulni. Az egyik tagot rögtön az évad elején elvesztették, de még ez sem mozdított meg bennem semmit, bár bevallom meglepett, mert árulónak hittem, de még ezzel sem sikerült a drámai hatást elérni. Pedig bevallom, tökös húzás volt, hogy ezt meglépték. Ha a karaktereknek legalább lett volna egy íve, már jobb lett volna a sorozat, ha már az akció csak abból állt, hogy egyik kihallgatottól rohantak a másikig.

Pedig a csapat nem kicsi nevekből állt össze. Jensen Ackles hogy mondhatott erre igent? Milyen kihívást láthatott ebben a szerepben? Neki kellett volna a csapat rosszfiújának lenni, de még csak az sem volt. Egyszerűen semmilyen volt. Cserébe volt egy gyógyíthatatlan agydaganata, és a csapat persze pont találkozik egy agysebésszel, aki pont egy kísérleti kezelésen dolgozik, és pont megmenti Mitchum életét. Egyszerűen fájt ez a megoldás.

Eric Dane minimalista játéka, és nulla mimikája mind addig érthetetlen volt számomra, amíg ki nem derült számomra, hogy súlyos izombetegségben szenved. Ez azért volt fájó, mert amikor kiderült, hogy a karakterének van egy fia, még csak elmosolyodni sem tudott. És az, hogy mitől volt jó főnök, az bevallom nekem nem nagyon derült ki. Zsebre dugott kézzel mászkált, intézte a dolgokat, néha megdicsérte a csapatot, de ennyi. Gondolom jól jött a szerepért járó pénz a családjának, vagy az ő kezelésének. Szomorú látni, hogy ilyen nagy és ismert színész így leépül.

Ezen kívül volt egy drogügynök Oliveras, aki persze, hogy rájár a cuccra és persze majdnem összejön Mitchummal. Tipikus. Violett Bane cuki, és most is hozta a kötelezőt. Nem kiemelkedő, de kihozta a szerepéből a maximumot. És tényleg megvolt a kémia közte és Bell ügynök között, akit én csak a Call of Duty: Modern Warfare játékokból ismerek. Egyébként őt is szívesen nézném komolyabb szerepben, mert benne van egy Gyilkos Elmék karakter, vagy egy NCIS-os szerep. És még ott volt Fineu, aki nagy darab, és családja van. Ez volt a karaktere.

Egyébként az egész sorozat olyan nevetséges volt. Ahogy együtt vonul a teljes csapat, ahogy a klisérengeteg visszaköszön minden részben. Annyira kár volt elkészíteni ezt a sorozatot úgy, hogy semmi pluszt nem adott. Nem lepett meg, nem voltak benne csavarok, minden kilométerekkel előre kiszámítható volt.

Ahogy fent említettem, én egyszerű sorozatnéző vagyok, úgyhogy a 9.rész nekem működött. Fokozatosan emelték a tétet, bár kicsit felnevettem, amikor a bombát pont ott akarták felrobbantani, ahol Finau családja is volt, akiket kifejezetten megkért, hogy hagyják el a várost. Aztán a tömegjelenet, a kutatás, az utolsó pillanatos hatástalanítás, a westernfilmbe illő párbaj. Mind-mind bot egyszerű, de valahogy mégis élveztem.

Ami nagyon meglepett, hogy a 10.rész felénél egyszerűen véget ért a történet, ugrottunk 10 hónapot az időben, és nulláról elkezdtek egy új történetet felépíteni, kvázi egy második évadot. Ilyet még nem láttam. A 24 is sokszor eljátszotta, hogy elindult a történet, és egy ponton átváltott valami másba, de itt konkrétan elvarrtak minden szálat, a csapat szétszéledt, időt ugrottunk, és új küldetés kezdődött.

Egyébként ez a történet valahogy jobb volt. Nem tudom pontosan mi történhetett, mert elkezdett működni az érzelmi szál, nem voltak kínosak és felszínesek a párbeszédek, és az elnökjelölt elleni merénylet is érdekesebb volt. Félreértés ne essék, ez még mindig egy sokadrangú sorozat benyomását keltette, de korántsem volt annyira háttérzaj, mint előtte.

A másik, ami tetszett, az a 12.rész volt, ahogy az összeesküvés-hívő Todd milyen ötletes módszerrel buktatta le a teljes csapatot, akik így kerültek közvetlen veszélybe. Kreatív volt, feszült, és a végén koppant a csapat, hogy túljárt az eszükön.

A mai napig nem jöttem rá, hogy a Countdown, vagyis Visszaszámlálás cím mire utalhat. Mivel még a bomba sem számolt vissza, hanem gombnyomásra robbant volna. Illetve az idő szorítását se éreztük egy részben sem, egyik történetszálon sem. A 24-hez pedig kár hasonlítani, mert távolról sincs semmi közös a két sorozatban. Előbb mondanék egy Gyilkos Elméket, vagy hasonló csapat-orientált sorozatot hasonlatnak.

Amibe viszont nem nagyon tudok belekötni, az a zeneválasztás. Meglepően sok licenszelt zene volt a sorozatban, és többségében jókor voltak jó helyen, és hozzáadtak a jelenet hangulatához.

A Countdown egy teljesen felejthető sorozat, nem igazán tudom senkinek jó szívvel ajánlani. Egy kicsit jobb írói szobával érdekelne a 2.évad, de őszintén nem tartom valószínűnek, hogy folytatódni fog, pedig elég durva cliffhangerrel ért véget, gyakorlatilag minden szálon. Ha a fent felsoroltak ellenére rábólint Jensen Ackles a következő szezonra is, arra nem tudnék értelmes magyarázatot adni, Eric Dane pedig állítólag már olyan rossz egészségi állapotban van az izombénulással járó idegrendszeri betegsége miatt, hogy kétlem, hogy őt valaha viszont látjuk a képernyőn.

Ahogy a pilot után is írtam, ez a sorozat legalább 20, de inkább 30 évet késett, mert most már nem ez a minőség alsó szintje, hanem annál sokkal magasabban van. Semmi újdonságot nem ad, semmi emlékezetes nincs benne. Megtörtént, lépjünk tovább.