Feltámasztották a Dokik (Scrubs) sorozatot, és milyen jól tették! Végre egy feltámasztás, ami jól sülhet el. Nagyon jól esett ez a fajta vígjáték, ami nemcsak, hogy jól megüli a nosztalgiát, de tökéletesen adaptálódik a modern kor elvárásainak. Ültek a poénok, működött az érzelmi faktor, és amennyire melengette a lelkem, annyira keserű is tudott lenni néhol.
Dokik (Scrubs) 10×01 – 8/10
Nem mondanám magamat igazi Dokik rajongónak, mivel nem láttam az összes részt. Anno megnéztem az 1.évadot, de nem folytattam. A tévében viszont amikor belefutottam, akkor élveztem a könnyed hangulatát, és az egész stílust. Ahogy olvastam, az utolsó évad nagyon félrement, ezért valahol nem is csoda, hogy a sorozat figyelmen kívül hagyja a 9.évadot, bár megtörténtnek tekinti.

Viszont annyira hiányoznak nekem a klasszikus értelembe vett vígjátékok, hogy mindenképpen adni akartam neki egy esélyt. Pláne, hogy csak 22 perc egy rész, amibe mindenkinek jutott elég játékidő, és jó ütemben is volt leosztva a humor és az érzelmi faktor, amiben meglepően erős volt. Régen is ilyen volt, vagy akkor nem tűnt fel?
J.D. tehát visszatért egykori munkahelyére, és minden pillanat, ami megidézte az eredeti sorozatot, az én arcomra is mosolyt csalt. De az is vitathatatlan, hogy az elképzelt gagek továbbra is iszonyúan jól működtek. Főleg az érzelmi rendőrségesen nevettem. Így kell kezdeni egy sorozatot!

Aztán szép lassan mindenkivel újra találkoztunk. Basszus, Carla mintha nem öregedett volna egy napot sem! Azt viszont fájt, hogy nem tudtak semmit kezdeni a karakterével, nagyjából kimerült a közvetítő szerepben. Turk is nagyon jól tartja magát, és az első találkozásuk az egész gyermeki örömködéssel nagyon jól esett. Todd egysorosa pedig megint óriásit ütött. Elliot ellenszenves viselkedése viszont rontott a jó kedvemen, de megértem, tekintve, hogy elváltak, és nem lehet minden tökéletes. Mert bizony Dr. Cox visszatérése ezúttal abszolút pozitív volt J.D. számára.
Amit már a bevezetőben is kiemeltem, az az érzelmi faktor. Nagyon meglepett, hogy nemcsak azt kaptuk, hogy humor, és egy kis heti orvosi eset, hanem azt is, hogy az egyes karakterek miken mennek keresztül. Turk kiakadása, hogy nehezen bírja a munkát a barátja nélkül, mert nem tudnak már a tetőn ülve sörözve kikapcsolódni, indokolatlanul nagyot ütött nekem.
A Scrubs, nevéhez hűen ezúttal is fog majd a rezidensekkel is foglalkozni, akik jó potenciált rejtenek magukban, főleg úgy, hogy Dr. Cox bejelentette, távozik a kórházból, és utódjául Doriant jelöli ki, ez pedig új kihívás a karakter számára.

Ez egyrészt a kettejük kapcsolatának érzelmi betetőzése, másrészt tökéletes stafétabot átadás. Így nem is volt annyira jelentős a hiánya a 10×02-ben. De azért nélküle egy kicsit szürkébb lesz a sorozat, viszont az ő szarkasztikus humora, ahogy a sorozatban is megemlítették, a mai világban már nem állja meg a helyét, mert túl offenzív. Egyébként nem kell aggódni, állítólag 3 epizódban fog szerepelni az évadban.
A Scrubs tehát visszatért, és ahogy a karaktereken, úgy a sorozaton se látszik, hogy öregedett volna egy napot is. Hű maradt önmagához úgy, hogy a hangulat, a karakterek ugyanúgy remekül megvannak, és emellé még jól is adaptálta a modern kor látványát, és technológia adta lehetőségeit. Nevettem, néha elszorította a szívem, de abszolút jól működött. Némi alaptudás azért kell hozzá, de teljesen jól élvezhető anélkül is.

“Scrubs 10×01 – Visszatértek a Dokik” bejegyzéshez egy hozzászólás