Alex Rider – Befejeződött a 3.évad, és a sorozat is

Bevallom nem számítottam rá, hogy az Alex Rider feltámasztása sorozatként csak 3 évadot fog megélni, lévén a regénysorozat 9 kötetből áll, plusz egy spin-off könyvből. Legalábbis Magyarországon, mert az író, Anthony Horowitz belátta, hogy a legnagyobb sikert és érdeklődést ezek a történetek szerzik, úgyhogy folytatta, de ezek már nem jelentek meg hazánkban. Talán majd egyszer. Az viszont vitathatatlan, hogy ebben az esetben a sorozat szerintem sokkal jobban sikerült, mint a könyv, pedig általában fordítva szokott lenni.

Az Alex Rider egy tini-kriminek indult. Miután a nagybátyja titokzatos módon eltűnik a tizenéves fiú nekiáll nyomozni, hogy mi történhetett, és szépen lassan kiderül, hogy nem csak a nagybátyja volt kém, hanem az egész családja, ezáltal ő maga is belesodródik ebbe a világba. A könyvekben az MI6 és a CIA felváltva alkalmazza, ugyanis senki nem gyanakodna egy 14 éves fiúra, ez pedig kapóra jön a hírszervezeteknek. A sorozat viszont csak az MI6-re koncentrál, és nagyjából csak azokat a regényeket is dolgozta fel: Veszélyes Iskola, A sas lecsap, Láthatatlan Kard.

Guy Burt volt az, aki megalkotta a tv sorozatot, de úgy tudom, hogy maga az író is szorosan együttműködött, talán azért, hogy a könyv minden butaságát, és egyszerűségét kijavítsa a sorozatban. Ez javarészt sikerült is, cserébe elvett olyan dolgokat, ami eszenciája volt a regényeknek. De hát valamit valamiért, és én inkább a sorozatra szavaznék, hogy melyik jobb.

A regények olvasásával lassacskán végzek, arról tervezek egy külön posztot, most viszont a tovább mögött spoileresen leírom a véleményem a 3.évadról, aminek már több, mint 1 éve véget ért, de csak most jutottam el addig, hogy én is megnézzem. Ez egyben az utolsó is lett, és a Láthatatlan Kard eseményeit dolgozta fel.

A szezon nehezen indult be. Az elején Alex próbálta felkutatni a rejtélyes Özvegyet, és vele együtt a Scorpiat. Számtalanszor elmondták Yassen utolsó szavait, és az egész olyan bugyutának és bot egyszerűnek tűnt.

Aztán mikor végre elkezdtünk bepillantast nyerni a Scorpia színfalai mögé, kissé csalódott voltam, mert a nagy és félelmetes szervezet eléggé lebutítva lett bemutatva. Ráadásul újra eljátszották, hogy a kiképzésen résztvevő fiatalok közül Alexet kiközösítik, és meg kell találnia a helyét, hogy beilleszkedjen. Az viszont kifejezetten fájt, hogy a teljes Scorpiat úgy számolták fel, hogy a főgonosznak volt egy listája a tagokról. Ez túlságosan forgatókönyv-szagú volt.

Amikor nyomozgatni kezdett a Láthatatlan Kard után, szinte biztos voltam benne, hogy csavartak egyet a könyvön, és az egész az MI6 által kitervelt beépülés, hogy belülről semmítsék meg a Scorpiat. De nem így lett. Sőt, látszólag Alexet sikerült is átállítani, bár az ölés még mindig nem ment neki.

A végére aztán alaposan felpörögtek az események. A 6.rész, amikor Mrs. Jonesra vadászott Alex, gyönyörűen lett felépítve, és a lövés, mint cliffhanger is kellőképpen ütött. A 7.rész a hídon történtek bemutatásával mind vizuálisan, mind rendezésileg kiemelkedett. Muszáj is volt, hiszen itt nyert értelmet minden, ami eddig történt. Az utolsó részre szerintem túl sok minden maradt, így a finálé kapkodós lett, de abszolút elérte nálam a katarzist.

Viszont több egyéb gondolatom is van az évaddal kapcsolatban. Az egyik, ami a legfőbb, hogy nem sikerült egységes hangulatot találni. A Tom és Kyra szál túl komikus volt, gyerekes, felületes, ellenben az MI6 kőkeményen krimi és dráma, míg Alex valahol a kettő között lavírozott. El kellett volna dönteni, hogy melyiket választják. Nekem speciel a komolyabb hangvétel jobban bejött, ha már egyszer ennyire más lett a sorozat a könyvhöz képest.

A másik az Yassen. Nagyon örülök, hogy mégis életben maradt. Némi spoiler a könyvből: ott tényleg meghalt az előző évad eseményei végén. Itt viszont szépen árnyalták a karakterét, aki mindig a jó és a rossz peremén maradt. A végén kifejezetten ujjongtam, amikor ő mentette meg Alexet.

Apropó vége. A stáblista utáni jelenetnél konkrétan lefagytam. Már el is felejtettem, hogy mi volt a könyv vége, de amikor megláttam a tetőn a mesterlövészt, azonnal belém villant. Azt hittem, hogy tényleg meglépik, hogy Alexet lelövik és cliffhangerrel ér véget a sorozat, akárcsak a könyv. Ott sem lehetett tudni, hogy túlélte-e a lövést. De Yassennel szépen pontot tettek az egészre.

A címszereplőt játszó Otto Farrant eleinte fura választásnak tűnt, de a végére eggyé vált Alex karakterével. Azt sajnálom, hogy a kémeszközök teljesen kimaradtak a sorozatból, de nem is illett volna ebbe a világba. Jók voltak az új karakterek is, akik nem szerepeltek a könyvben, ezek közül is egyértelműen Kyra vitte a prímet, aki méltóbb szárnysegédje lett, mint Tom. Vele sajnos a legvégéig nem tudtam megbarátkozni. De mintha az írók sem, mert eléggé ballasztnak érződött az egész évadban.

A The department (nem tudom hogyan fordították) kissé túl zárt volt, és Bluntot nem sikerült annyira megkedvelni, mint a könyvekben, de Vicky McClure tökéletes Mrs. Jones volt. Smithers is túlságosan felületes karakter lett. Ellenben Crowley több szerepet kapott, mint a regényekben, de kellett is. Blunt lemondása és Mrs. Jones előléptetése a legtökéletesebb verzió volt a záráshoz.

Összességében visszatekintve az Alex Rider elmúlt 3 évadára, örülök, hogy elkészült a sorozat, és ilyen formában. A minőség szerintem bőven megüti a manapság elvárható szintet mind vizuálisan, mind pedig történetvezetés szempontjából. Sikerült komolyabbra venni az amúgy gyerekes alapot, ez pedig jót tett. Legalábbis én jobban élveztem így. Kicsit azért bánkódok, hogy nem folytatódik, de tökéletesen lekerekítették a történetet, és a legjobb helyen záródott. Talán ezt az évadot élveztem a legjobban.

Leave a Reply