A július 30-án megjelenő új Eddie Flynn regény, avagy a Fifti-fifti apropóján készült egy exkluzív interjú a Steve Cavanagh könyvek fordítójával, Abrudán Katalinnal. Megtudhatjuk belőle, hogy ki ő, mióta dolgozik a szakmában, hogy lett a The Defense címből 48 óra, milyen ember Steve, és még pár érdekes információ és tanács.
Mióta foglalkozik fordítással? Hogyan kezdte a pályafutását, és milyen más műveket fordított már?
Éppen idén huszonöt éve, hogy fordítani kezdtem. Református lelkészi diplomám mellé megszereztem az angol nyelvtanári diplomát, és több évig tanítottam, de fizikai állapotom miatt abbahagytam a tanítást. Ekkor kezdtem fordítani. Nagyon szeretek olvasni, mindig szerettem az irodalmat, így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hobbim a munkám. Eleinte elsősorban szakirodalmat fordítottam. Szenvedélyesen érdekel az oktatásügy, a gyereknevelés, pedagógia és elvégeztem egy Waldorf-pedagógiai képzést is. Sok pedagógiai tárgyú munkát, cikkeket, tanulmányokat és könyveket is fordítottam. Református lelkészi végzettségemnek köszönhetően vallási irodalmat is fordítok. Sokáig együtt dolgoztam egy kisebb egyházi kiadóval, a Parakletos Könyvesházzal, amely több fordításomat is kiadta. A szakfordítások mellett hét éve fordítok szórakoztató irodalmat, illetve magyarról angolra szépirodalmat is.
Mi volt a legemlékezetesebb élménye fordítóként? Volt-e olyan könyv vagy fordítási projekt, amely különösen közel áll a szívéhez?
Második könyvem egy amerikai Waldorf-tanár munkája, amelyben elmondja annak a nyolc évnek a történetét, amikor először dolgozott osztálytanítóként és végigvitte az osztályát első osztálytól nyolcadikig. A Kláris kiadó jelentette meg 2000-ben majd 2005-ben. Torin Finser: Vándorúton – Iskolában a magyar címe.
2022 és 2023 között fordítóként tagja lettem a magyar BibliaProjekt csapatának.
Színvonalas, rendkívül jól felépített, rövid animációs filmek narrátorszövegét fordítottam magyarra a filmek magyar változatához. A rövid filmek roppant szemléltetően mutatják be a bibliai történeteket, lényegében a teljes Biblia anyagát. Hitoktatásban és a lelkészi munka egyéb területein is remekül használhatóak.
Ismerte korábban Steve Cavanagh munkásságát, vagy itt találkozott vele először?
Korábban nem ismertem. Akkor hallottam róla, amikor a kiadó érdeklődött, hogy lefordítanám-e.
Jelentkezett, vagy kérte esetleg, hogy hadd fordíthassa? Avagy miért választotta ezt a könyvet a fordításra?
Korábban már fordítottam néhány könyvet az Álomgyár kiadónak, és csak azt jeleztem nekik, hogy szabad kapacitásom volt. Ekkor küldték el a Tizenhármat, hogy olvassak bele, el tudnám-e vállalni. Így kezdődött.
A „48 óra” című rész eredetileg „The Defense” volt. De mondhatnám a „Vádalkut”, valamint az „Eskü alatt”-ot is. Honnét jöttek ezek a címek? Volt beleszólása?
A cím választásának jogát a kiadó magának tartja fenn. Ez a szerződésünkben is benne áll. Címet csak javasolhatok, és még akkor sem mindig sikerül megváltoztatni, ha nem értek vele egyet, vagy egyenesen hibásnak tartom. Ez általánosan így van, nem csak az Álomgyárnál.
Milyen kihívásokkal találkozott a fordítás során? Voltak-e különösen nehéz részek, amiket nehéz volt átültetni magyarra?
Ebben a sorozatban a legnagyobb kihívást a jogi kifejezések helyes fordítása jelenti. Nem vagyok jogi szakfordító, nem is szeretnék az lenni. Így folyamatosan tanulom menet közben a szakkifejezéseket. Szerencsére sok forrás áll rendelkezésemre, beleértve jogász barátaimat, jogi szakfordító kollégákat is nem csak a szótárakat, online elérhető jogi tanulmányokat, cikkeket. Ezzel együtt sem könnyű a helyzet, mivel az angolszász igazságügyi és ítélkezési rendszer annyira más, mint a magyar, és sok jogi kifejezésre nincs is magyar szavunk. Rendszerint körül kell írni olyankor. De találtam például egy kitűnő tanulmányt a Szegedi Egyetem kiadásában, amely az angolszász esküdtszéki rendszert elemzi, és ebben rengeteg fontos szó magyar megfelelője megvan.
Milyen módszerekkel dolgozik? Használ-e valamilyen speciális módszert vagy eszközt a fordítás során?
Talán a legfontosabb, hogy minden fordítás előtt elolvasom az eredetit. Szeretem tudni előre, hogy mi történik, mert előfordulhat, hogy a könyv elején vagy közepén lefordítok valamit, amiről majd csak a könyv második felében derül ki, hogy másképp kell megoldani. Így az ilyen pontokat már előre ki tudom szűrni. Erről megoszlik a kollégák véleménye. Van, aki így csinálja, van, aki direkt nem olvas előre. Cavanagh szereti korán megmutatni a gyilkosait. De a Fifti-fiftiben és az utána következő Az ördög ügyvédjében is nagyon kell vigyázni, hogy a fordítás el ne árulja, ki a gyilkos. Általában is úgy gondolom, hogy krimi, thriller, kémregény fordításánál fontos a fordítás előtt elolvasni a könyvet, mert sok buktató lehet, amelyeket ezzel el lehet kerülni. Ha van időm, akkor jegyzetelek is közben, hogy lássam minek kell majd utánanéznem, mi igényel esetleg hosszabb kutatást. Fordítás után mindig még kétszer elolvasom a munkámat. Letisztázom, csiszolom. Ideális esetben a második átolvasás előtt néhány napig teljesen mással foglalkozom, pihentetem a szöveget, hogy el tudjak távolodni tőle, különben kialakul egy úgy nevezett „szövegvakság”, amikor már észre sem vesszük, hogy valamit elírtunk, recsegősen fordítottunk, szóismétlések vannak stb. Természetesen a szerkesztői fázisban is részt veszek. A szerkesztő után még egyszer elolvasom, és amennyiben kérdések merülnek fel, azt megbeszéljük. Szeretném itt is megköszönni Papp Diána kitűnő munkáját, aki a Cavanagh-könyvek szerkesztője, és rendkívül jó élmény vele együtt dolgozni.
Mennyire tartotta fontosnak, hogy hű maradjon az eredeti szöveghez? Van-e helye a fordítói kreativitásnak?
Alapszabály, hogy hűnek kell maradnunk az eredeti szöveghez, a mű az író saját szellemi terméke, jogvédett, azt nem lehet önkényesen megváltoztatni. Ugyanakkor előfordul, hogy a fordítás során feltűnik valamilyen következetlenség, tárgyi vagy egyéb hiba, ezt ki szoktuk javítani. De még akkor is megtörténik, hogy előbb felvesszük a kapcsolatot vagy a szerzővel, vagy az ügynökével, és engedélyt kérünk hozzá. Ez attól függ, hogy mennyire súlyos az adott hiba az eredetiben. Ilyen engedélykérésre nemrég szükség is volt egy másik szerző művének a fordításakor, ahol a cselekménnyel kapcsolatos, komoly következetlenséget szúrtam ki. Meg is kaptuk az engedélyt a javításra, ami igazán örömöt okoz.
A kreativitás kérdése: Azt gondolom kreativitás nélkül nem is lehetne irodalmat fordítani, de sokszor még szakszöveget sem. Különösen a humor, a szójátékok, a szubkulturális utalások terén van erre nagy szükség, de a kreativitás elengedhetetlen ahhoz is, hogy a regény élvezhető legyen magyarul, vagy bármilyen célnyelven. Mindig arra törekszem, hogy az olvasó ne vegye észre, hogy fordítást olvas. Legyen olyan a magyar változat, mintha magyarul írták volna. Ugyanakkor ügyelek arra, hogy az eredetit ennek érdekében ne másítsam meg. Ehhez valóban kreatívnak kell lenni.
Kapcsolatban állt-e az eredeti szerzővel a fordítás során? Ha igen, milyen volt az együttműködésük?
Igen, még a Tizenhárom fordításakor volt néhány kérdésem. E-mailben kerestem meg Steve-et. Aránylag gyorsan is válaszolt. Aztán később személyesen is találkoztam vele Magyarországon a 48 óra bemutatóján. Majd Angliában is. Angliában élek, és az egyik könyvbemutató turnéján járt a hozzánk közeli városban is. Idén augusztusban megint jön a legújabb könyvével, tervezem is, hogy elmegyek, és meglepem. 🙂 Kedves, barátságos ember. Könnyen megközelíthető. Számomra külön érdekesség, hogy jó barátságban van Mick Herronnal, akinek szintén én fordítom a sorozatát, bár úgy tűnik két kötet után leállt vele a kiadó. Sajnos. Mick gyönyörűen bánik a nyelvvel, igazi kihívás fordítani.
Mivel jövő februárban majdnem utolérjük a külföldi Eddie Flynn regényeket, ezért mik a jövőbeli tervei fordítóként? Milyen projekteken dolgozik jelenleg, vagy milyen könyveket tervez fordítani?
Általában párhuzamosan dolgozom több munkán is. Szerkesztek is, tehát van feladat bőven. De Eddie Flynn történeteiből ott van még a legelső, a The Cross című kisregény, amelyet remélem, hogy egyszer megjelentet majd a kiadó, már csak a teljességre való törekvés miatt is. Cavanagh írt önálló regényeket is, pl. a Twisted, és a Kill for Me, Kill for You címűeket.Talán ezeket is megjelenteti a kiadó, ezt nem tudom. És természetesen ott az új Eddie-regény, a Wittness 8, amely az Egyesült Királyságban várhatóan idén július 25-én jelenik meg.
Milyen tanácsokat adna azoknak, akik fordítóként szeretnének dolgozni? Mit tart a legfontosabbnak a fordítói munka során?
Az egyik legfontosabb tanács, hogy OLVASSANAK. Olvassanak, olvassanak rengeteget MAGYARUL. Szépirodalmat, gyerekirodalmat, szórakoztató irodalmat, lehetőleg a klasszikusokat. Mindent. Egyre több fordítás jelenik meg majdnem élvezhetetlen minőségben. Nem feltétlenül a félrefordításokra gondolok, hanem arra, hogy sokan nem érzik, hogy a kezük alól kikerülő szövegnek nincs meg a megfelelő, szép áramlása. Recsegnek, ropognak a mondatok, nem választékos a szókincs, hibásak a mondatszerkezetek, átveszik az angol rengeteg szóismétlését, és még sorolhatnám. Ahhoz, hogy valaki jól fordítson, nem elég jól ismerni a forrásnyelvet, hanem a célnyelvet (a mi esetünkben a magyart) is kiválóan kell tudni. Az nem elég, hogy az anyanyelvünk. Attól sokkal többre van szükség. Elkötelezettségre, igényességre, kitartásra, és természetesen a magyar irodalmi nyelv kitűnő ismeretére.
Az igényes munkák születését nem segíti, hogy a fordítók az egész könyvszakma legalulfizetettebb dolgozói, utánuk már csak a szerkesztők és a korrektorok jönnek, akik pedig ugyanolyan hihetetlenül fontos munkát végeznek, mert ők gyomlálják ki az óhatatlanul keletkező hibákat. Senki sem tökéletes, ez teljesen rendjén van. Mivel ők friss szemmel néznek a szövegre, meglátják azokat a hibákat, amelyeken a fordító a korábban emlegetett „szövegvakság” miatt átsiklott.
Mivel az ívdíjak alacsonyak, majdnem mindenki egyéb munka, főállás, fix jövedelem mellett fordít, ami ad valamennyi anyagi biztonságot, de a fordítástól elveszi az időt. Talán majdnem mindig sietni kell, pedig az időt nem lehet megspórolni, ha igényes, jó munkát akarunk leadni. Ez talán a másik fontos tanács. Ne kapkodjanak, ne csapják össze. Szánják rá a kellő időt.
Köszönöm a válaszokat, további sikeres munkát, és jó fordításokat kívánok!