Február végén indult újra a Smallville újranézős és kibeszélős podcast, a TalkVille immáron a 8. évadával, ami egyben azt is jelenti, hogy a két főszereplő, Michael Rosenbaum és Tom Welling a 8. szezont nézik újra, és árulnak el kulisszatitkokat. Az viszont feltűnt számomra már anno 2008-ban is, hogy a sorozat képi világa megváltozott. Akkoriban azt hittem, hogy csak a gyenge minőségű online elérhető verzió miatt, de emögött alkotói döntések is álltak. Hogy pontosan miért és hogyan változott meg a Superman ifjúkorát bemutató sorozat, azt a következőkben kielemzem.
Sok rajongónak feltűnt, hogy a Smallville képi világa és hangulata látványosan megváltozott a 8. évadtól. A korábbi évadok meleg tónusú, napfényes, „kisvárosi” atmoszférája helyett hirtelen sötétebb, hűvösebb és jóval képregényesebb stílus jelent meg a képernyőn. Ez nem a véletlen műve volt: a sorozat kulisszái mögött ekkor komoly kreatív átalakulás történt.
Az első hét évadot az alkotópáros, Alfred Gough és Miles Millar irányította. Az ő koncepciójuk alapvetően egy modern tinidráma volt, amely lazán kapcsolódott Superman mítoszához. A hangsúly Clark Kent fiatalkorán, a Smallville-ben töltött éveken és a hétköznapi élet dilemmáin volt. Ez a megközelítés a vizuális stílusban is megjelent: sok nappali jelenet, meleg színek, természetes fények és a kansasi farm idilli világa határozta meg a sorozat hangulatát.
A hetedik évad után azonban Gough és Millar távozott a produkcióból. A stafétát Kelly Souders és Brian Peterson vették át, akik egészen más irányba akarták vinni a történetet. Az ő céljuk az volt, hogy a sorozat közelebb kerüljön a klasszikus Superman-mitológiához. Clark már nem csupán egy bizonytalan fiatal volt, hanem egyre inkább a jövőbeli hős felé haladó karakter.
Ez a kreatív irányváltás a történet világában is megjelent. A hangsúly fokozatosan átkerült Smallville-ből Metropolisba, Clark munkát kapott a Daily Planetnél, és egyre több ikonikus képregényes elem került be a történetbe. Több lett az éjszakai jelenet, a városi környezet és a komorabb hangulatú konfliktus.
A 8. évadtól több epizódban új operatőrök dolgoztak a sorozaton, akik más világítási megközelítést alkalmaztak. A korai évadokban gyakran használtak magas kulcsfényes (high-key) világítást, ami azt jelenti, hogy a jelenetek erősen meg voltak világítva, kevés árnyékkal. Ez a módszer jól működött a Smallville-i farmon játszódó nappali jeleneteknél.
A későbbi évadokban ezzel szemben low-key világítás jelent meg. Több árnyék, erősebb kontraszt és sötétebb háttér dominált. Ez különösen a Metropolisban játszódó jeleneteknél volt feltűnő: az irodák, sikátorok és tetőjelenetek gyakran csak részlegesen voltak megvilágítva, ami sokkal komorabb hangulatot teremtett.
Az egyik leglátványosabb változás az utómunka során történt. A korai évadoknál a színkorrekció során a meleg árnyalatokat (sárga, narancs, barnás tónusok) emelték ki, ami természetes, vidéki hangulatot adott a képeknek.
A 8. évadtól a color grading során csökkentették a sárga és narancs színeket, erősítették a kék és szürke tónusokat, növelték a kontrasztot és a fekete szinteket. Ez a módszer sokkal „filmszerűbb”, modern tévés látványt eredményezett, amely akkoriban kezdett elterjedni a drámasorozatoknál.
A sorozat története is változott. A korai évadok nagy része a Kent farmon, a Smallville Gimiben és más vidéki helyszíneken játszódott. Ezek természetes fényt és nyitott tereket jelentettek. A 8. évadtól a történet jelentős része már Metropolisban, főleg a Daily Planet szerkesztőségében játszódott. Ezek a díszletek üveg- és acélfelületekkel, hideg színekkel, mesterséges irodai világítással készültek, ami automatikusan megváltoztatta a sorozat vizuális karakterét.
A 7.évad forgatása alatt elkezdtek építeni egy új, belvárosi díszletet a stúdió mellett a külsős jelenetek forgatásához, ami ugyan nagy könnyebbség volt költségek szempontjából, de sajnos ettől vált „low-budget” hatásúvá a sorozat, mivel szinte minden jelentős jelenet abban az egyetlen utcában játszódott. Így elvesztette Metropolis az igazán nagyvárosi hangulatát.
A Smallville 8. évadától érzékelhető vizuális váltás tehát több tényező együttes hatásának eredménye volt: jelentős költségcsökkentés, más világítási technika, eltérő színkorrekció, több városi helyszín és éjszakai jelenet, valamint a történet tudatos elmozdulása a Superman-mitológia felé. Mindez együtt hozta létre azt a sötétebb és modernebb képi világot, amely a sorozat utolsó három évadát meghatározta.