A Reacher egy olyan 80-as évekbeli heti nyomozós sorozat, ami valamiért a 2020-as években fut a Prime Video streaming platformján és egy 8 részes évad egy esetet dolgoz fel. Ugyanis ez a fajta nyomozós sorozat klasszikusan abba a mintába illik bele, ami akkoriban a trend volt. Egy karakteres férfi főszereplő (akinek a neve persze Jack), hétköznapi módszerekkel, főleg az eszét, de sokszor az öklét is használja a bűnesetek felderítésére.

Az 1.évaddal elég jól elvoltam, a 2.évad kifogott rajtam egyelőre. De nem a minősége miatt, hanem csak pár hete kezdtem el, és még nem értem a végére. De ez a jó ebben a sorozatban, hogy minden évad egy különálló történet, úgyhogy bátran bele lehet vágni bármelyik szezonba is. Én is így tettem. A 3.évad ezúttal Lee Child – Kétélű fegyver című regényét dolgozza fel. Rögtön 3 résszel indított az évad, most már mondhatni szokás szerint, de én csak az évadkezdésről írok.

Ilyen megvezetésben rég volt már részem. Egy lendületes, mondhatni Reacherös akciójelenettel indított az évad megint. Reacher egy doboznyi lemezt akart eladni, amivel megint visszakacsintottunk az 1.évadra, hogy aztán megmentsen egy fiút az elrablástól. Az események gyorsan zajlanak, és egyszer csak az elrabolt fiú apjának, Zachery Beck birtokán találta magát, ahol munkát ajánlott neki. Majd egyszer csak Reacher felhívott valakit, hogy sikerült beépülnie. Mi van?!

Ugyan tudtam, hogy ez ilyen beépüléses történet lesz, de hogy ezt így vezetik be, az parádés volt. Sajnos nem tudom, hogy a könyvben is így van-e, de ha nem, akkor le a kalapom a készítők előtt, hogy megfordították a történetet. Egyébként szerintem lineárisan is működött volna, de az első rész így abszolút bejött.

Ezúttal Susan Duffy a társa Reachernek, aki egy DEA ügynök, és Sonya Cassidy játssza. Egyébként szerintem Nemes-Takács Kata teljesen más vibeot ad a színésznőnek, én nem őt választottam volna szinkronhangnak. Az epizód második felében a beszervezést, és az ál-megmentést tervezték előre, ami kicsit elvesztette a lelkesedésem, és szerintem be is lassult a rész. Egyelőre sokat nem tudtunk meg az ügynöknőről, és nem is sikerült megkedvelnem, de még így is érdekesebbnek tűnik, mint a 2.évados társai.

A Reacher még mindig egy kellemes popcorn sorozat. Simán bele lehet kezdeni ebbe a szezonba is a többi ismerete nélkül. Még mindig csodálkozom, hogy hogyan tud ez a melák így lekötni, és ilyen karakteres lenni. Valószínűleg egyszerűen jól van megalkotva a karakter, pedig nem tűnik sokdimenziósnak.

Az már érezhető, hogy tanultak a 2.évadból. Sokkal nagyobb a fókusz Reacheren, és visszatért a humor. A potenciális gazdag rosszfiú pedig a kezdetektől szerves része a történetnek, aki lehet, hogy nem is az igazi főgenya. De ne rohanjunk ennyire előre. Visszatért a sztori a földre, és a kisvárosias légkör jobban áll a sorozatnak.

A kezdés kellemes 7/10, aminek köszönhetően meg is néztem a második részt, ami hangulatában még mindig jobban bejött, mint a második évad (amit majd egyszer befejezek), de történet szempontjából már jóval gyengébb volt, és nem is tudtam követni a sok információadagolást. Viszont még mindig nem tudom, hogy hová fog kifutni a történet, úgyhogy kíváncsian várom.