The Last of Us – Vége a 2.évadnak

Nem volt könnyű dolga Neil Druckmann készítőnek, hiszen a világ egyik legmegosztóbb, és véleményem szerint egyik legjobb videójátékát kellett adaptálnia, vagyis a The Last of Us Part II-t. Azt már lehetett tudni, hogy akkora méretű a történet, hogy ezt képtelenség lesz egyetlen évadban elmesélni. Legalábbis a manapság használatos 8 epizódos évadstruktúra szerint.

Hogy milyen lett ez a 7 rész, arról spoileresen írok a tovább mögött. Addig is annyit mondok, hogy az átírt szálak többnyire inkább nem működtek, mert nem a történetet, hanem a karakterek érzelmi reakcióit változtatták meg, amitől irreális, és komolyantalanná tették az amúgy drámai eseményeket. Az évad vége próbálta kárpótolni a rajongókat, de túl későn kezdték el a tűzoltást. Így számomra inkább lett csalódás a második évad, sem mint olyan emlékezetes, mint maga a játék.

A kritika eleje eléggé negatívra sikeredett, de azt gyorsan leszögezném, hogy a 2×02-re simán megadtam a 10/10-et. Az az epizód egyszerűen mesteri lett. És nem csak Joel halála miatt, amit amúgy tökéletesen adaptáltak. Nem volt akkora gyomros, mint a játékban, hiszen tudtam, hogy mi fog történni, de attól még elszorult a szívem, ráadásul az az apró mozdulat Pedro Pascaltól, hogy megemelte a fejét, amikor Ellie szólongatta, hozzátett a fájdalomhoz.

Ezen kívül ki kell emelni a Jackson-i csatát, ami nem volt benne a játékban, de sokat hozzátett a látványos történethez. Így kell egy epikus csatát bemutatni. Igen, klisés volt Tommy és a bloater küzdelme, de ezt is úgy készítették el, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A roham, a taktikai elemek, és a hősiesség mind tökéletesen volt megrendezve. Emellett Abby menekülését is lélegzetvisszafojtva néztem, pedig tudtam, hogy túléli. Ezekkel pedig tökéletesen megadta az ellensúlyt a dráma mellé, ez tette számomra kerekké, és 10/10-essé a részt.

Bevallom, nekem Ellie nem volt szimpatikus a Part II játék verziójában. Az a vak gyűlölet, és bosszúvágy, valamint amiket tett, és ahogy viselkedett mind nagyon antipatikussá tette a karaktert, jobban, mint Abbyt, akinek a tettét meg tudták magyarázni, és számomra érthetővé, elfogadhatóvá tudták tenni. Ezt is túl korán elmagyarázták, így nem volt akkora pálfordulás a lelkemben a karakterével kapcsolatban, de gondolom féltek attól, hogy mit fog kapni a színésznő a nézőktől, akik csak most találkoztak vele. Szerintem a játék pont azért volt tökös, mert tudott várni, és szépen lassan fordította át szürkévé a karaktert a gonosz szerepéből.

A másik akit ki kell emelnem, az Dina. A játékban őt sem igazán kedveltem, bár hogy miért, arra már nem emlékszem. Itt viszont úristen mekkora telitalálat lett. Isabela Merced nemcsak tökéletesen hozta a karaktert, de még hozzá is adott, sőt számomra teljesen ellopta a showt. Mindent megtestesített, amit egy női főszereplőtől elvárnék. Érzelmes, szerető, okos, taktikus, pimasz, merész, de sebezhető. Emellé pedig egyetlen pillantásával képes volt átadni azt az érzelmet, amit szeretett volna átadni.

És így jutunk el Elliehez, és őt játszó Bella Ramseyhez, akivel továbbra sem tudok megbarátkozni. Igen, nem úgy néz ki, mint Ellie, de Joel és Tommy sem. Viszont vizuálisan se mutat jól a képernyőn. De még ezt is el tudom fogadni úgy ahogy. Viszont amit ebben a szezonban színészkedés címszóval leművelt, az szerintem méltatlan a sorozathoz, és számomra ez rontja el a teljes sorozatot, és egy pontszámot miatta kellett levonnom minden részben. Bella Ramsey egyszerűen nem jó erre a szerepre. Igen, leírtam, vállalom.

Gyakorlatilag bárkit kapott maga mellé társnak, mindenki mellett rosszabbnak tűnt. Ráadásul a karaktert is vagy ő fogta meg rossz oldalról, vagy ez volt a kérés. A legszembetűnőbb az volt, amikor Dina elmondta neki, hogy terhes, akkor a már legendás mémmé váló „Apa leszek!” mondat mellett a reakciója is borzalmas volt, az arcáról pedig semmiféle érzelem nem olvasható le, csupán az erőlködés.

Hogy mondjak egy tökéletes ellenpéldát arra, hogy milyen egy jó színészi játék, arra Pedro Pascal 6.részben, az erkélyes jelenetét tudom felhozni. Amit ott a színész művelt, az fantasztikus volt! Majdnem én is megkönnyeztem. Pedig meg se szólalt, csak könnyeivel küszködve szenvedett. És mégis mindent elmondott a tekintetével. Ez az, amire Ramsey nem képes.

A 3.évadban várhatóan Abby lesz a középpontban, és megismerjük az ő szemszögét. Nagyon várom, mert egy tehetséges színésznő, Kaitlyn Dever fogja bemutatni azt az érzelmi hullámvasutat, amin Abby keresztülmegy, ráadásul a sztori is fojtogató lesz. Egyetlen dolgot kérek: ne kelljen 2 évet várni a folytatásra, mert így is a legrosszabb ütemben ért véget a szezon.

Ez az évad gyengébb lett, mint az előző, de talán nem is lehet objektíven értékelni, amíg nem láttuk a teljes történetet, hiszen egy felében-harmadában hagyott sztorit kaptunk, rossz ritmusban adagolva. De azért a 2×02-ért, és a 2×06-ért már megérte végignézni a szezont.