20 éve kezdődött a Dexter sorozat

Mindenki kedvenc sorozatgyilkosa. Na jó, ez elég erős mondat, de Dexter még mindig űzi az ipart, hála a nézőknek.

Húsz év telt el azóta, hogy Dexter Morgan először beült a hajójába, és elindult Miami éjszakájába. Azóta meghalt, visszatért, meghalt megint, majd valahogy ezt is túlélte. Egy dolog azonban változatlan: még mindig nehéz eldönteni, hogy Dexter Morgan egy szörnyeteg, egy antihős, vagy egyszerűen csak a televíziózás egyik legjobban megírt karaktere.

2006. október 1-jén indult a Showtime-on a Dexter, amely Jeff Lindsay Darkly Dreaming Dexter című regényéből indult ki. A történet főhőse egy miami vérnyomelemző, aki szabadidejében egészen másfajta „munkát” végez: olyan gyilkosokra vadászik, akik megúszták az igazságszolgáltatást. A sorozat egyik legnagyobb ötlete már önmagában zseniális: Dexter a rendőrségnek segít megtalálni a gyilkosokat, miközben ő maga is gyilkos.

A karaktert Michael C. Hall keltette életre, aki akkor már ismert volt a Six Feet Under miatt. Hall tökéletes választásnak bizonyult, hiszen egyszerre tudta Dextert szerethetővé, viccessé és kifejezetten nyugtalanítóvá tenni. A sorozat pedig hamar megtalálta a saját hangját. Ebben fontos szerepe volt Harry Morgannek és az általa kidolgozott „kódnak” is: Dexter apja arra tanította, hogyan kontrollálja gyilkos ösztöneit, és csak olyanokat öljön meg, akik maguk is gyilkosok.

A „Dark Passenger”, vagyis a Sötét Utas szintén a karakter egyik legérdekesebb eleme. Dexter sokáig úgy gondolja, hogy nincs valódi lelkiismerete és képtelen úgy érezni, mint mások. A sorozat azonban évadról évadra egyre inkább megkérdőjelezi ezt. Dexter kötődni kezd, szeret, veszít, féltékeny lesz, és közben folyamatosan próbálja megfejteni saját magát.

Érdekesség, hogy a Dexter könyvek és a sorozat az első évad után meglehetősen eltérő úton indultak tovább. A televíziós változat saját mitológiát épített fel, olyan emlékezetes ellenfelekkel, mint a Hűtőkocsis Gyilkos (Ice Truck Killer), Doakes, vagy a negyedik évad legendás Trinity Killere, akit John Lithgow alakított. Trinity különösen félelmetes ellenfél volt, mert Dexter lehetséges jövőjének egy torz tükörképét jelentette: családos, hétköznapi embernek tűnik, miközben titokban gyilkol.

A sorozat közben még Miamit is elhitette velünk. Legalábbis többnyire. Bár a történet Floridában játszódik, a forgatás jelentős része Kaliforniában zajlott. Long Beach és környéke sokszor játszotta el Miami utcáit. A híres Dexter főcím pedig zseniálisan összefoglalta Dexter kettősségét: egy teljesen átlagos reggeli készülődését úgy mutatta be, mintha egy brutális gyilkosság előkészülete lenne.

A sorozat sikere folyamatosan nőtt, és hamarosan a Showtime egyik zászlóshajója lett. Aztán elérkezett a nyolcadik évad és a hírhedt Dexter-finálé. Dexter életben maradt, eltűnt, majd Oregonban favágóként kezdett új életet. A nézők jelentős része nem egyszerűen csalódott: sokan máig a televíziós sorozatok egyik legrosszabb lezárásaként emlegetik.

A történet azonban nem ért véget. 2021-ben érkezett a Dexter: New Blood, amely megpróbált új lezárást adni a karakternek. Később jött a Dexter: Eredendő Bűn (Original Sin), amely a fiatal Dexter múltjába engedett betekintést, majd a Dexter: Resurrection, amely ismét visszahozta Michael C. Hallt a főszerepbe. Dexter tehát immár három különböző korszakon keresztül próbál meghalni, szerencsére sikertelenül.

És talán pontosan ez mutatja meg, miért maradt velünk húsz év után is.

Engem nagyon nehezen kapott el a sorozat. Teljesen más volt, mint amiket addig néztem, és a karakterközpontú és párbeszéd-orientált lassabb történetvezetés merőben más érzést keltett, mint amihez szoktam. Az 1.évad is tetszett, de a 2.évad volt igazán az, ami berántott, és megtartott.

Egy valamit viszont a mai napig nem tudok megérteni: ki szerint volt jó ötlet Dextert úgy megfiatalítani, ahogy azt megoldották? Értem, hogy kevés pénz volt rá, de vannak tehetséges, feltörekvő gyerekszínészek, nem kellett volna szegény (akkoriban 35 éves) Michael C. Hallra parókát tenni, hogy „tessék, most tini vagy”.

A Dexter nem egyszerű krimi volt. Nem a rendőröket néztük, ahogy egy sorozatgyilkost próbálnak elkapni. Hanem magát a gyilkost követtük, ismertük a gondolatait, a félelmeit és a titkait, és valamilyen furcsa módon még drukkoltunk is neki.

Húsz év után talán továbbra sincs egyszerű válasz arra, hogy Dexter Morgan szörnyeteg vagy antihős. Talán éppen ezért működik még mindig. Mert miközben végignéztük, ahogy újra és újra átlépi a határt, végig ott motoszkált bennünk a kérdés: vajon Dexter azért lett ilyen, mert szörnyeteg volt, vagy azért lett szörnyeteg, mert ezt tanították neki?

Húsz év után pedig Dexter még mindig nem enged el minket.