A korábbi olvasóim jól tudják, hogy az elsők között voltam, akiknek kifejezetten tetszett A Hatalom Gyűrűi 1. évada. Bár az évad hibái nyilvánvalóak voltak, számomra üdítő változást jelentett a Hobbit CGI-dömpingje után. A történet maga lassan építkezett, de a Gyűrűk Ura filmek előtti kor időszakának bemutatása sokkal jobban magával ragadott.
A 2. évad pontosan ott folytatódik, ahol az előző véget ért, és szinte ugyanolyan minőségben. Hogy ez jó vagy rossz, azt mindenki maga döntheti el. Az írók ugyanazt a történetvezetési sémát követték, ami az 1. évadra is jellemző volt: lassú építkezés, nagyobb dinamikai kitörések nélkül. A 3. évad kapcsán kérdés, hogy mernek-e változtatni ezen a recepten, különösen a nézettség visszaesésének fényében.
A meglepetés: egyik sem Galadriel története volt. Bár az 1. évadban még működött a karakter kimértsége, a második évadra egyre inkább szembetűnővé váltak a színésznő korlátai, főleg az érzelmek átadásában.
Finoman szólva is vegyes a fogadtatása a Hatalom Gyűrűi sorozatnak, de én azok táborát erősítem, akiknek tetszik, és várom a folytatást. Szerencsére a kapott promóanyagok még inkább fokozzák a várakozási szintem. A tovább mögött megnézhető az első teaser, és pár kép, valamint az évad felvezetése.
„Egy csak rossz útra térít. Kettő megoszt. De a három egyensúlyt alkot.”
A Gyűrűk Ura gyermekkorom legmeghatározóbb fantasy trilógiája volt. És akárhányszor újranézem, nem tud veszíteni ebből a státuszából. Néhány effekt kivételével még mindig elképesztően jól néz ki, köszönhetően annak, hogy amit tudtak, elkészítettek, és kevés CGI-t használtak. Ellentétben a Hobbit trilógiával, ami rettenetesen műnek érződött, és csak egyszer láttam őket, moziban pedig ráadásul csak az első részt.
Ezek után nem csoda, hogy kétkedve álltam a Hatalom Gyűrűi sorozathoz, amit ugyan vártam, lévén a legdrágább sorozat, amit a Prime Video eddig készített, de nem voltam lelkes. Féltem, hogy a mai trendeknek megfelelően a Hobbitban látott látványt viszik tovább, amivel elveszítettek volna, hiába jó a forgatókönyv. Szerencsére nem így történt. Tökéletesen illeszkedett a Gyűrűk Ura látványvilágába, a karakterek működtek, a zene ennél jobb nem is lehetett volna.
A tovább mögött már spoileres leszek, de főleg a karakterekről fogok írni, mert ő köréjük épült a történet. Előre jelzem, hogy egyik könyvet sem olvastam, még a Gyűrűk Urát sem. Tudom, szégyellem is magam emiatt.
