Wubba Lubba Dub Dub! Majdnem pontosan 1 évvel a 4.évad fináléja után megérkezett a folytatás, amire ezúttal nem kellett másfél, vagy két évet várni. Ez a világjárvány egyik pozitívuma, hiszen így bőven volt idejük az íróknak is, valamint a hangoknak is dolgozni a folytatáson, ráadásul nem szedték ketté az évadot, amiért hálás vagyok. Tartsák meg ezt a jó szokásukat!

Ezúttal (fogjuk rá, hogy) szándékosan hagytam magamnak pár napot, hogy ülepedjen az évad, hogy lássam, valójában mi maradt meg ebből a 10 részből. Úgy érzem, hogy az eleje, és a vége, vagyis az első- és utolsó két rész nagyon erősen sikeredett, a többi epizód pedig klasszikussá vált filmek, vagy sorozatok ebbe a világba ültetése, vagy paródiája lett. Ami azért sajnálatos, mert ez a sorozat igenis tud ennél többet.

Én odavagyok az agyatlan lövöldözésért, és minél nagyon tétre menő harcokért, de egyszerűen a 7.rész, ahol szinte egész végig ez ment, egyszerűen untatott. Ennek ellensúlyozása a 10.rész volt, ami bár parádés volt, és hihetetlenül komplex, de mégsem bírtam sokszor már követni, hogy mi miért történik. Nyilván újranézés után (pláne szinkronnal, ahol nem kell egyszerre a feliratot is olvasnom, és a hallott angol szöveget fejben tudat alatt automatikusan fordítva) jobban kitisztul a kép. Mindemellett számomra akkor jó egy epizód -nem csak R&M, hanem akármelyik-, ha első nézésre ad valamit, majd amikor később újra megnézem, már felfedezek benne új, és mélyebb dolgokat. Az évadzáró márpedig kétség kívül ilyen lett.

A családból idén mintha kicsit kevesebbet kaptunk volna. Summer karakterfejlődése megkérdőjelezhetetlen, és jó (vagy pont, hogy rossz?) úton halad, hogy Rick nyomdokaiba lépjen, de azért kifejezetten hálás vagyok, hogy Beth és Jerry házassági huza-vonáját egy mellékszál kivételével elhagytuk. Lehet ennél jobbat is írni nekik, én érzem.

Rick és Morty kapcsolata szerintem soha nem lesz már olyan, mint régen volt. Kérdés, hogy ki hogyan fog ebből kijönni, de az biztos, hogy egy olyan irányt indítottak el ezzel, ami bőven tartogat magában vicces, elgondolkodtató, de főleg drámai pillanatokat. Kíváncsian várom, hogy merre tovább. Az is érdekes, hogy feltűnően kevesebbet volt részeg Rick ebben az évadban. Ez ugyan feltűnt, de a miértjére már nem tudnám megmondani a választ.

Összességében tehát számomra jobb volt az 5.évad, több kreativitással, viszont egy fokkal kevesebb koherenciával, mint az előző, 4.évad volt. Annak viszont nagyon örülök, hogy ennyi epizód után is fel tudnak mutatni olyan részeket, és történeket, ami evidensnek kellene, hogy legyen (legjobb barátok, legnagyobb nemezis), de mégsem hiányoztak eddig, és most milyen jó, hogy láttuk őket. A lényeg, hogy visszatért a hitem, hogy igenis megérdemelten lett berendelve az a 70 epizód.